1. Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsõsége ragyog fenn az égen.

2. A Nap, ha felragyog, ezt hirdeti: "Mily csodálatosak a Magasságbeli mûvei!"

3. Déli magasáról perzseli a földet, ki tudja ilyenkor hevét elviselni?

4. A fûtött kemence égeti az embert, de háromszor jobban a Nap a hegyeket. Izzó sugarakat lövell ki magából, tüze elkápráztatja a szemet.

5. Nagy az Úr, aki teremtette, szava irányítja gyors száguldását.

6. És a Hold minden idõben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az idõt.

7. A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely fogyni kezd, ha megtelt.

8. Õtõle kapja a hónap is a nevét, csodásan növekszik fordulója után. Õ a tanítója az égi seregnek, amely ott világít az ég boltozatján.

9. Az ég szépsége a csillagok pompája, fényük díszíti az Úr magasságait.

10. A Szent szavára szilárdan áll a rend, s õk nem halványulnak el õrhelyeiken.

11. Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a pompájában.

12. Átfogja fényével az égboltozatot, a Magasságbeli keze feszítette ki.

13. Amikor elrendeli, akkor hull a hó, és parancsa szerint csapkod a villám.

14. Ilyen úton-módon kinyílnak csûrei, és mint a madarak, kiszállnak felhõi.

15. A felhõt nagysága jeléül sûríti, összetördeli a jégesõ szemeit.

16. Akarata szerint száguld a déli szél, Mikor megpillantják, reszketnek a hegyek.

17. Dörgõ hangjától jajveszékel a föld. s így az északi szél, meg a forgószél is.

18. Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a sáskajárás. Hófehér szépsége vakítja a szemet, a hullása pedig gyönyörködteti a szívet.

19. Mint a sót, hinti a zúzmarát a földre, amely mikor megfagy, hegyes, mint a tüske.

20. Parancsára fúj a hideg északi szél, és a víz felszínén képzõdik a jég. Minden állóvizet takaróval von be, és felöltözteti, mintegy páncélt ad rá.

21. Megingatja a hegyeket, kiégeti a pusztát, s perzseli a füvet, mintha láng volna.

22. Megkönnyebbülést hoz mindennek a felhõ, s a harmat életet ad az aszály után.

23. Rendeletére elapadtak a vizek, akkor ültette el a szigeteket.

24. Akik járják a tengert, mondják, mily veszélyes, ha a fülünk hallja, mi csak ámuldozunk.

25. A legelképesztõbb dolgok teremnek ott, sokféle élõlény, a tenger szörnyei.

26. De hála Istennek, minden jól végzõdik, a szavára minden jól elrendezõdik.

27. Sokat mondhatnánk, s még nem jutnánk végére, de egy szó a vége, az, hogy õ a minden.

28. Honnan vegyünk erõt, hogy õt magasztaljuk? Hiszen nagyobb õ, mint minden mûvei.

29. Félelmetes az Úr és rettentõen nagy, hatalmas tettei csodálatra méltók.

30. Magasztaljátok õt dicsõítõ énekkel, ahogy csak tudjátok, mert még annál is nagyobb. Ha hozzákezdetek, merítsetek erõt, és ne lankadjatok, mert nem értek soha a végére.

31. Ki az, aki látta és le tudná írni, s ki tudná dicsérni, ahogy hozzá illik?

32. Amit nem ismerek, az sokkal több ennél, csak nagyon keveset láttam mûveibõl.

33. De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet adott.



Livros sugeridos


“O bem dura eternamente.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.