1. A 30. esztendõben, a negyedik hónapban, a hónap ötödik napján, amikor a számûzöttek között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomás tanúja voltam.

2. A hónap ötödik napján - Jojachin király számûzetésének 5. esztendejében -

3. az Úr szózatot intézett Ezekiel paphoz, Buzi fiához a káldeusok földjén, a Kebár folyó mellett. Ott fölöttem volt az Úr keze.

4. Ezt láttam: észak felõl forgószél támadt és nagy felhõ. Fényesség vette körül, tûz, amelybõl villámok törtek elõ. A belsejében, a tûz közepében valami fénylett, mint az érc.

5. Középütt kivettem valamit, amely négy élõlényhez hasonlított. Emberi formájuk volt.

6. Mindegyiknek négy arca és mindegyiknek négy szárnya volt.

7. A lábuk egyenes volt, a talpuk meg olyan, mint a borjú talpa, s úgy szikráztak, akár a fényes érc.

8. Szárnyaik alatt emberi kezek voltak. Arcuk - mind a négyüké - négy irányba nézett.

9. Az egyiknek a szárnya összeért a másikéval. Amikor mentek, nem fordultak meg, hanem mindegyik egyenesen haladt.

10. Arcuk emberi archoz hasonlított, és jobb felõl mind a négynek oroszlánarca volt, bal felõl meg mind a négynek bikaarca volt, s mind a négynek sasarca volt.

11. Szárnyaik felül ki voltak terjesztve. Két szárnya mindegyiknek összeért, kettõ meg a testüket födte.

12. Mindegyik egyenesen ment maga elõtt, oda mentek, ahova a lélek irányította õket, nem fordultak meg, amikor mentek.

13. Az élõlények között olyasmit láttam, mint az égõ szénfáklya, amely imbolygott az élõlények között. A tûz lobogott, és villámok törtek elõ a tûzbõl.

14. Az élõlények meg jöttek-mentek, akár a villámok.

15. Figyeltem az élõlényeket, s lám, egy-egy kerék volt a földön az élõlények mellett, mind a négy mellett.

16. Ezek a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolit, s mind a négynek ugyanolyan volt az alakja. Úgy látszott, mintha az egyik a másikban lett volna.

17. Négy irányban haladtak, s nem kellett megfordulniuk, amikor mentek.

18. Vizsgálgattam õket: igen nagy volt a kerületük, s körös-körül mind a négynek a kerülete tele volt szemekkel.

19. Amikor az élõlények mentek, a kerekek forogtak mellettük, és amikor az élõlények fölemelkedtek a földrõl, a kerekek is fölemelkedtek.

20. Ahova a lélek irányította õket, odamentek a kerekek, s egyszersmind fölemelkedtek, mert az élõlények lelke volt a kerekekben.

21. Ha az élõlények mentek, a kerekek is mentek, ha álltak, azok is álltak, és amikor fölemelkedtek a földrõl, velük együtt a kerekek is fölemelkedtek, mert az élõlények lelke volt a kerekekben.

22. Ami az élõlények feje fölött volt, az égbolthoz hasonlított, ragyogott, mint a kristály, s szétterült a fejük fölött.

23. Az égboltozat alatt ki voltak terjesztve a szárnyaik, az egyiké a másik felé, s kettõ mindegyiknek a testét födte.

24. Amikor mentek, hallottam szárnyuk suhogását. Olyan volt, mint a nagy vizek zúgása, mint a Mindenható hangja, a vihar moraja, mint egy tábornak a zaja. Amikor megálltak, leeresztették szárnyukat,

25. és ezzel zajt csaptak.

26. Az égboltozat fölött pedig, amely a fejük fölött volt, mintha zafírkõ lett volna, olyan, mint egy trón, ezen a trónfélén meg fenn, a magasban egy emberhez hasonló lény.

27. Láttam: fénylett, mint az érc, s mintha tûz vette volna körül. Attól fölfelé, ami a derekának látszott, s attól lefelé, ami a derekának látszott, olyasmit láttam, mint a tûz, és körülötte fényességet.

28. Olyan volt, mint a szivárvány, amely esõs napokon feltûnik a felhõben - ilyen volt a ragyogás körülötte. Ilyennek látszott az Úr dicsõségének jelenése. Láttam, s arccal a földre borultam, és valakinek a hangját is hallottam, aki beszélt.



Livros sugeridos


“Se precisamos ter paciência para suportar os defeitos dos outros, quanto mais ainda precisamos para tolerar nossos próprios defeitos!” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.