Zsoltárok könyve, 1

1. Boldog ember, aki nem indul a gonoszok tanácsa nyomán, aki nem jár a bûnösök útján és nem vegyül a csúfot ûzõk közé.

2. Aki örömét leli Isten törvényében, s parancsairól elmélkedik nappal és éjjel.

3. Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellõ idõben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét.

4. Nem így a gonoszok, egyáltalán nem. Pelyvához hasonlók, amelyeket elsodor a szél a földrõl.

5. A bûnösök nem állnak meg az ítéletkor, sem a gonoszok az igazak közösségében.

6. Isten ugyanis õrzi az igazak útját, de a gonoszok útja pusztulásba visz.