1. Sárral bekent kõhöz hasonlít a lusta, utálatossága miatt mindenki leszólja.

2. Olyan lusta, mint egy nagy halom szemét, aki csak hozzáér, lerázza a kezét.

3. A neveletlen fiú szégyene apjának, az ilyen lány meg csak a kárára van.

4. Az értelmes lány kincse a férjének, de a gyalázatos csak bánat az apjának.

5. Az arcátlan apjának is, férjének is szégyene, ezért mind a ketten megvetéssel nézik.

6. A rosszkor ejtett szó, mint gyász napján a zene, a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.

9. Cserepeket ragaszt, aki bolondot oktat, avagy mély álmából ébreszti az alvót.

10. Alvóval beszélget, aki balgához szól, a beszéd végén majd megszólal: "Mi az?"

11. Sirasd a halottat, mert kialudt élete, sirasd a balgát, mert kialudt értelme. A holtat ne sirasd annyira: az békét talált, a balga esete rosszabb a halálnál.

12. Hét napig szokás a halottat gyászolni, a gonoszt és balgát életük minden napján.

13. Ostoba emberrel ne sokat beszélgess, a balgával pedig ne igen érintkezz. Óvakodjál tõle, nehogy bajba kerülj, s beszennyezd magadat, mikor találkoztok. Kerüld el õt, akkor nyugalmat találsz, és nem bosszankodol ostobasága miatt.

14. Van-e az ólomnál nehezebb valami? Mi más lehetne a neve, mint hogy balga?

15. Könnyebb elviselni homok, só s vas terhet, mint ostoba, balga, istentelen embert!

16. Az épület falába illesztett gerendák nem válnak szét a megrázkódtatástól. Épp ilyen szilárdan áll a megfontolt szív, sohasem csügged el.

17. A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a homokvakolat.

18. A falon csupaszon heverõ kavicsok nem tudnak, ha szél van, megmaradni. A szív sem szállhat szembe a rémekkel, ha a balgának töprengése nyomja.

19. Könnyet fakaszt, aki megböki a szemet, aki a szívbe döf, az fájdalmat okoz.

20. Aki követ dob a madár után, elûzi, aki barátját gyalázza, az megszegi a barátságot.

21. Ha kardot rántottál a barátodra, ne essél kétségbe, van út visszafelé.

22. Ha barátod ellen szót emeltél, ne aggódj, van mód a kiengesztelésre. De hogyha gyalázod, megveted, titkait fölfeded és tõrbe csalod, akkor minden barát elmenekül tõled.

23. Légy hû barátodhoz, hogyha tönkremegy is, hogy majd szerencséjében is részed lehessen. Tarts ki mellette nélkülözésében, hogy örökségében is osztozhassál vele.

24. A korom és füst elõre jelzi a tüzet, ugyanúgy a becsmérlõ szavak is a vérontást.

25. Nem szégyellem a barátom védelmét, és nem rejtõzöm el elõle (ha keres).

26. Hogyha miatta valami baj érne, akkor, aki csak hallja, békén hagyja.

27. Ki állít õrszemet a szám elé, és ki tesz jól záró pecsétet ajkamra, nehogy ravaszul szóljak és a nyelvem a vesztemre legyen?





“Reze, reze! Quem muito reza se salva e salva os outros. E qual oração pode ser mais bela e mais aceita a Nossa Senhora do que o Rosario?” São Padre Pio de Pietrelcina