1. Simon fõpap, Onijának a fia megjavíttatta az Isten hajlékát, s megerõsítette életében a templomot.

2. Õ építette a kettõs magasságot, a templomot övezõ fal magas támaszát.

3. Az õ napjaiban ástak tavat, akkora medencét, mint valami tenger.

4. Megóvta a népet az elpusztulástól, a várost megerõsítette ostrom idejére.

5. Milyen dicsõ volt, körülvette a nép, amikor elõlépett a függöny mögül.

6. Mint a hajnali csillag a fellegek között, mint a telihold,

7. mint Isten temploma fölött a ragyogó nap, mint a felhõk közt tündöklõ szivárvány,

8. mint a tavasz rózsája, mint a patak partján virágzó liliom, mint nyári napokon a tömjénfa ága,

9. mint az izzó tömjén a füstölõ parazsán, mint az áldozati aranyos edény, amit mindenféle drágakõ ékesít,

10. mint az olajfa, amely tele van gyümölccsel, mint a ciprusfa, amely a felhõkig felér;

11. amikor felöltötte pompás öltözékét, és magára vette csillogó díszeit, amikor fölment a megszentelt oltárhoz, s betöltötte fénnyel a szentély környékét.

12. Amikor átvette a papok kezébõl a feláldozásra szánt húsdarabokat, s odaállt az oltár égõ tüze mellé, körülötte testvérek koszorúja állt, ahogy a lomb övezi a Libanon cédrusát; mint a pálmatörzsek, úgy vették õt körül.

13. Áronnak fiai díszes öltözékben - kezükben az Úrnak felajánlott adományok - Izrael népének egész közössége elõtt,

14. amíg ellátta az oltár szolgálatát, és felajánlotta nemes testtartással a Magasságbeli Mindenhatónak hozott áldozatot.

15. Majd a serleg után nyújtotta a kezét, és a szõlõ vérébõl áldozott; az oltár lábához öntötte a Magasságbeli elé jó illatul, a világmindenség fejedelme elé.

16. Áronnak fiai most felkiáltottak, aztán megfújták vert harsonáikat; megszólaltatták õket, hogy csak úgy zengett emlékeztetõül a Magasságbeli elõtt.

17. Az összesereglett buzgó népsokaság a földön arcra borult, hogy így imádja a Mindenható Urat, a Magasságbeli Istent.

18. Most az énekekre zendítettek rá mind, és szállt a dallam a tömeg fölött.

19. Ekkor esdekelt a nép a Magasságbeli Úrhoz, a nagy irgalmúhoz fordult imájával, amíg véget nem ért az Úr szolgálata, s be nem fejezõdött az ünnepség.

20. Akkor aztán lejött (Simon), s Izraelnek egész közössége fölé terjesztette kezét, hogy fennhangon ossza az Úrnak áldását, és tisztsége szerint kimondja szent nevét.

21. A nép meg másodszor is leborult a földre, hogy a Magasságbeli áldását fogadja.

22. Most hát áldjátok a mindenség Urát! Nagy dolgokat mûvel, aki megáldotta életünket anyánknak méhétõl, és irgalmassága szerint bánik velünk.

23. Ajándékozzon meg vidám szívvel minket, adjon békességet napjainkban, (egész) Izraelnek örök idõkön át.

24. Maradjon mellettünk hûen szeretete, és szabadítson meg minket napjainkban.

25. Kétfajta népségtõl iszonyodik lelkem, a harmadik pedig már nem is nép:

26. Szeirnek lakói, a filiszteusok, s az a balga nép, amely Szichemet lakja.

27. Tudománnyal s okossággal teli tanítást írtam le ebben a könyvben: Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája Jeruzsálembõl, akinek szívébõl áradt a bölcsesség, mint a záporesõ.

28. Boldog ember, aki e dolgokhoz fordul, aki a szívébe zárja õket, az bölcs lesz.

29. Aki eszerint tesz, erõs lesz mindenben, mert az Úrnak fénye lesz az életútja.



Livros sugeridos


“Seja perseverante nas orações e nas santas leituras.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.