1. Fenyegetõ jövendölés Moáb ellen: Azon az éjszakán, amikor Ár elpusztul, elesik Moáb. Azon az éjszakán, amikor Kir elpusztul, elesik Moáb.

2. Fölmegy a nép Dibon templomához, fölmennek a magaslatokra sírni. Nebó hegyén és Medébában jajveszékel Moáb. Minden fej kopaszra van nyírva, minden szakáll levágva.

3. Az utcáin szõrruhát viselnek, a háztetõin jajgatnak. Terein mindenki panaszszót hallat, s zokogásban tör ki.

4. Hesbon és Elaále fájdalmában felkiált, Jáházig hallatszik a hangja. Megremeg ezért Moáb ágyéka, szinte reszket benne a lélek.

5. Moáb szíve felsikolt, s a menekültek Coárig, Eglát-Selisijjáig jutnak. Igen, sírva mennek fölfelé Luit magaslatán. És Horonaim útján szívet tépõ zokogással sírnak.

6. Igen, Nimrim vizei sivataggá válnak. Mert kiszárad a fû, ellankad a pázsit, elpusztul minden, ami zöldell.

7. Ezért amijük még van, amit szereztek, megpróbálják átmenteni a Fûzfák patakján túlra.

8. Igen, jajkiáltás járja át Moáb egész vidékét. Eglaimig hangzik a jajgatás, s a panasz egész Beer-Elimig.

9. Igen, vérrel telnek meg Dibon vizei, s még nagyobb csapásokat is mérek Dibonra. Oroszlánt (szabadítok) a Moábból menekültekre, és az országban megmaradtakra.





“Que Jesus reine sempre soberano no seu coração e o faça cada vez mais digno de seus divinos dons.” São Padre Pio de Pietrelcina