1. Uram, te vagy az én Istenem, magasztallak és áldom a nevedet. Mert csodálatos dolgokat vittél végbe, rég eltervezett, hitelt érdemlõ és igaz dolgokat.

2. Mert romhalmazzá tetted a várost, rommá a megerõsített várat. A kevélyek palotája nem város többé, föl nem építik többé soha.

3. Ezért erõs népek áldanak, s a hatalmas nemzetek városai félik a neved.

4. Menedéke lettél a szegénynek, szorongatottságában vára a szûkölködõnek; menedéke a viharban, árnyéka a forróságban; mert az erõszakosak úgy tomboltak, mint a vihar.

5. Mint a forróságot a sivatagos földön, úgy törted le a kevélyek tombolását; és mint a hõséget az árnyékos felhõ, elnémítottad az elnyomók diadalénekét.

6. A Seregek Ura minden nemzetnek bõséges lakomát rendez e hegyen. Lakomát, ahol lesz finom bor, zsíros, legjava falat, és erõs színbor.

7. És leveszi e hegyrõl a leplet, amely minden népet betakart, és a fátyolt, amely minden nemzetet elborított.

8. Örökre megsemmisíti a halált. Istenünk, az Úr letörli a könnyet minden arcról, lemossa népérõl a gyalázatot, lemossa az egész földön. Õ, az Úr mondta ezt.

9. Azon a napon majd így beszélnek: Íme, a mi Istenünk! Benne reméltünk, hogy megszabadít minket. Õ az Úr, s mi benne bíztunk. Örüljünk és ujjongjunk segítségén!

10. Mert az Úr keze megpihen e hegyen, Moábot meg úgy eltiporják a saját földjén, mint a szalmaszálat eltapossák a trágyalében.

11. És ha kiterjeszti kezét, mint az úszó úszásra, az Úr megalázza kevélységében, bármilyen ügyesen mozgatja is kezét.

12. Magasba nyúló, erõs falaidat lerontja, porig alázza, s a földig lerombolja.





“Somente por meio de Jesus podemos esperar a salvação.” São Padre Pio de Pietrelcina