1. (Dávidtól.) Szívem mélyébõl áldalak, Uram, mert meghallgattad ajkam könyörgését. Az angyalok színe elõtt énekelek neked,

2. s leborulok szent templomod elõtt. Áldom szent nevedet, jóságodért és hûségedért, mert ígéreted túlszárnyalta dicsõségedet.

3. Amely napon hozzád kiáltottam, meghallgattál, gyarapítottad a lelkem erejét.

4. A föld minden királya dicsõítsen téged, amikor meghallja ajkad szózatát.

5. Az Úr útjairól énekelnek majd: "Nagy az Úr dicsõsége!"

6. Valóban, fölséges az Úr, irgalommal tekint a gyöngére, a kevélyt messzirõl felismeri.

7. Ha bajok közt vergõdöm is, megõrzöd életem. Fölemeled kezed ellenségem haragja ellen, és megmentesz engem. Jobbod

8. teszi ezt velem Uram, jóságod mindörökké megmarad. Kezed mûvétõl ne fordulj el!





“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina