1. Halljátok, Jákob háza, mind, akik Izrael nevét viselitek, és Júda magvából származtok! Ti, akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, csakhogy nem hûséges szívvel és nem õszintén,

2. mégis a szent város nevét viselitek, és Izrael Istenére támaszkodtok, akinek ez a neve: "a Seregek Ura".

3. Amik eddig történtek, azokat elõre kijelentettem; az én szám hirdette meg, én adtam tudtotokra. Aztán hirtelen megtettem és beteljesedtek.

4. Jól tudtam, hogy megátalkodott vagy, vasinakból van a nyakad és ércbõl a homlokod,

5. azért jelentettem ki neked jó elõre mindent, mielõtt megtörténtek, tudtul adtam neked, nehogy azt mondhasd majd: "Az én bálványom vitte ezeket végbe, az én faragott képem és bálványszobrom határozott így."

6. Hallottad és láttad ezt mind, teszel-e hát tanúságot róla? És most új dolgokat jelentek ki neked, elrejtett dolgokat, amiket nem ismersz.

7. Ebben a szempillantásban, éppen most teremtettem meg õket, ezért eddig nem hallottál felõlük semmit. Így aztán nem mondhatod: "Nos, én tudtam róluk."

8. Csakhogy sem nem hallottad, sem nem tudtad, hisz füledet nem nyitottam meg elõre, mert tudtam, hogy mindenestül hûtlen vagy, és lázadónak hívnak születésed óta.

9. Nevemért fogom vissza haragomat, dicsõségemért fékezem magam, nehogy elpusztítsalak.

10. Lám, megtisztítottalak, mint az ezüstöt, kipróbáltalak a nyomorúság kohójában.

11. Magamért, csakis magamért tettem ezt meg. Mert hogy tûrhetném, hogy meggyalázzák nevemet? Dicsõségemet nem engedem át másnak soha.

12. Hallgass rám, Jákob, s meghívottam, Izrael! Én vagyok az elsõ, és én vagyok az utolsó.

13. Az én kezem rakta le a föld alapjait, és az én jobbom feszítette ki az eget. Ha szólítom õket, egyszerre jelentkeznek.

14. Gyûljetek egybe mindnyájan és halljátok: Ki jelentette ezt ki elõre közülük? "Az én kedveltem végbeviszi, amit akarok, Babilonon és a káldeusok nemzetségén."

15. Én, saját magam mondtam ezt és én hívtam el; ide rendeltem és szerencsésen végbevittem a terveit.

16. Gyertek ide és halljátok: "Kezdettõl fogva sose mondtam nektek semmit titokban, és amíg ezek teljesedésbe nem mennek: ott vagyok." - "Most meg maga Isten, az Úr küld, a lelke által."

17. Ezt mondja az Úr, a te Megváltód, Izrael Szentje: Én az Úr, a te Istened tanítalak arra, ami jámborrá tesz, ami arra az útra vezet, amelyen járnod kell.

18. Bárcsak ügyeltél volna törvényemre, akkor boldogságod hasonlítana a folyóhoz, és igazságosságod a tenger hullámához.

19. Nemzetséged annyi volna, mint a föveny, és ivadékod, mint a homokszem. Neved sohasem tûnne el, és nem halványodnék el szemem elõtt.

20. Vonuljatok ki Babilonból! Meneküljetek a káldeusok közül! Hirdessétek ezt ujjongó szóval, adjátok tudtul; terjesszétek el a föld határáig! Így beszéljetek: "Az Úr megváltotta szolgáját, Jákobot."

21. Valóban, nem szenvedtek szomjúságtól, amikor a pusztában vezette õket. A kõsziklából fakasztott nekik vizet, megrepesztette a sziklát, és víz fakadt belõle.

22. De nincs békéjük az istenteleneknek - mondja az Úr.



Livros sugeridos


“Quanto mais se caminha na vida espiritual, mais se sente a paz que se apossa de nós.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.