1. Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda földjén: Erõs várunk van, védelmül kõfal és bástya szolgál.

2. Nyissátok ki a kapukat! Hadd vonuljon be az igaz nemzet, amely mindvégig hûséges,

3. amelynek szíve állhatatos és megõrzi a békét, mert benned van bizalma.

4. Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örökké megmaradó Szikla!

5. Letaszította a magasban lakókat, és a büszke várost megalázta, és földig alázta, a porba sújtotta,

6. úgyhogy most láb tiporja, a szegények lába, a szûkölködõk talpa.

7. Egyenes az igazak útja, az igaz ember ösvényét te egyengeted.

8. Ítéleteid útját jártuk s benned reméltünk, Urunk. Neved és emlékezeted után vágyódott a lelkünk.

9. Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s téged keres a lelkem bensõmben. Mert ha ítéleted utoléri a földet, a mindenség lakói megtanulják az igazságot.

10. Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot mûvel, s nem törõdik az Úr fölségével.

11. Uram, magasra emeled a kezed, de õk nem látják meg. Majd egyszer meglátják, mennyire szereted ezt a népet, és megszégyenülnek; az ellenségeidnek készített tûz megemészti õket.

12. Uram, te békességet adsz nekünk, mert ahogy tetteinkkel megérdemeljük, úgy bánsz velünk.

13. Urunk, Istenünk! Más urak parancsoltak nekünk, nem te, de mi csak a te nevedet dicsérjük.

14. A holtak nem kelnek életre s az árnyak nem támadnak fel, mert megbüntetted s megsemmisítetted õket, még az emléküket is eltörölted.

15. Gyarapítsd, Uram népedet, gyarapítsd! Adj dicsõséget népednek, s terjeszd ki országa határait!

16. A szorongattatásban téged keresünk, Urunk, az elnyomatás nyomorával te fenyítettél meg minket.

17. Amint a vajúdó asszony, aki közel van a szüléshez, felkiált gyötrõ fájdalmában, úgy voltunk mi is, Uram színed elõtt.

18. Terhesek voltunk, s vajúdtunk, de csak szelet szültünk: szabadulást nem szereztünk az országnak, s nem születtek új lakói a földnek.

19. Életre kelnek majd halottaid, és holttestük feltámad. Keljetek föl, és ujjongjatok mind, akik a porban nyugosztok! Mert világosság harmata a te harmatod, és az árnyak országa szülni fog.

20. Menj be kamrádba, én népem, s zárd magadra az ajtót! Rejtõzz el egy rövid idõre, míg el nem múlik a harag.

21. Mert az Úr hamarosan kilép hajlékából, és megbünteti a föld lakóit gonoszságukért. A föld felfedi a vért, és nem rejti tovább a megölteket.



Livros sugeridos


“Subamos sem nos cansarmos, sob a celeste vista do Salvador. Distanciemo-nos das afeições terrenas. Despojemo-nos do homem velho e vistamo-nos do homem novo. Aspiremos à felicidade que nos está reservada.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.