1. Amikor Hiszkija király ezeket meghallotta, megszaggatta ruháját, zsákruhát öltött magára, és elment az Úr templomába.

2. Majd elküldte Eljakim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok közül a véneket, akik szintén zsákruhába öltöztek, Izajás prófétához, Ámosz fiához.

3. Így szóltak hozzá: "Ezt üzeni Hiszkija: Ez a nap a szorongattatás, a büntetés és a megszégyenülés napja, mert eljött a magzatok megszülésének az ideje, de nincs erõ a szülésre.

4. De talán meghallja az Úr, a te Istened a fõpohárnok szavait, akit ura, az asszírok királya azért küldött ide, hogy gyalázza az élõ Istent, és talán bosszút áll az Úr, a te Istened azokért a szavakért, amelyeket hallott. Te magad meg imádkozzál a maradékért, amely még megvan."

5. Amikor Hiszkija király szolgái elmentek Izajáshoz,

6. az így válaszolt nekik: "Mondjátok meg uratoknak: Ezt üzeni az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel Asszíria királyának szolgái gyaláztak!

7. Íme, egy lelket adok bele; hírt hall és visszatér országába, aztán majd a saját országában juttatom kardélre."

8. A fõpohárnok visszatért, és Libnánál találta Asszíria királyát, amint épp ostromolta. Meghallotta ugyanis a fõpohárnok, hogy a király elvonult Lachisból,

9. mert jelentették neki Tirhakáról, Kus királyáról: "Kivonult, hogy ismét harcba szálljon veled!" Szancherib akkor újra követeket küldött Hiszkijához ezzel az üzenettel:

10. "Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Nehogy csalódj Istenedben, akiben bizakodol, azt gondolván, hogy nem kerülhet Jeruzsálem az asszírok királyának a kezére!

11. Jól tudod, hogyan bántak el Asszíria királyai minden országgal: betöltötték rajtuk az átkot. Hát akkor te hogy szabadulhatnál meg?

12. Vajon megszabadították-e isteneik azokat a nemzeteket, amelyeket atyáim elpusztítottak: Gozánt, Háránt, Reszefet és Éden népét Tel Básárban?

13. Hol van Hamat királya, Arpád királya, Szefarvaim, Hena és Ivva királya?"

14. Amikor Hiszkija átvette a követek kezébõl a levelet és elolvasta, fölment az Úr házába és ott az Úr elé tárta.

15. Így imádkozott Hiszkija az Úrhoz:

16. "Seregek Ura, Izrael Istene, te a kerubok fölött trónolsz. Egyedül te vagy a föld minden országának Istene; te alkottad az eget és a földet.

17. Fordítsd ide, Uram, a füled és halld; nyisd ki, Uram, a szemed és lásd; halld meg Szancherib szavait, amelyeket üzent, hogy gyalázza az élõ Istent.

18. Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztítottak minden nemzetet országukkal együtt,

19. isteneiket meg tûzre vetették, mert hiszen nem voltak istenek, csak emberi kéz alkotásai, fa és kõ, így elpusztíthatták õket.

20. Most tehát Urunk, Istenünk, szabadíts ki minket a kezébõl, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy csak te vagy Isten, az Úr."

21. Akkor Izajás, Ámosz fia, üzenetet küldött Hiszkijának: "Ezt mondja az Úr, Izrael Istene feleletül arra az imádságra, amelyet az asszírok királya, Szancherib miatt hozzám intéztél.

22. Ez az a szó, amelyet az Úr kimondott rá: Megvet és csúfot ûz belõled Sionnak szûzi leánya; a hátad mögött a fejét rázza Jeruzsálem leánya.

23. Kit gyaláztál és kit káromoltál? És kire vetetted gõgös tekinteted? Izrael Szentjére!

24. Szolgád szájával az Urat gyaláztad. Azt mondtad: Töméntelen szekeremmel fölmentem a magas hegyekre, a Libanon csúcsára. Kivágtam sudár cédrusait, válogatott ciprusfáit. A legtávolibb zugába is eljutottam, fáinak sûrû erdejébe.

25. Kutakat ástam ott, és így más vizét ittam. Lábammal taposva kiszárítottam Egyiptom minden folyóvizét.

26. Hallod-e? Már régóta elterveztem, régtõl fogva elhatároztam, és most végre is hajtom! Arra rendeltelek, hogy erõs városokat romhalmazzá tégy.

27. Lakóik tehetetlenül megrémültek és megszégyenültek. Olyanok lettek, mint a mezei fû, mint a zöld pázsit, mint a háztetõk és a sivatag füve a keleti szélben.

28. Tudok róla, ha fölkelsz, s ha leülsz, jártadat, keltedet jól ismerem.

29. Mivel ellenem lázadtál, és kevélységed a fülemig hatolt: azért karikát teszek az orrodba, zablát a szádba, és úgy vezetlek vissza azon az úton, amelyen idejöttél.

30. Neked meg ez szolgáljon jelül: Ebben az esztendõben azt eszitek, ami magától terem, a második esztendõben, ami a parlagon sarjad, de a harmadik esztendõben vethettek, arathattok, szõlõt ültethettek és ehetitek gyümölcsét.

31. Júda házának megmenekült maradéka gyökeret hajt alul és gyümölcsöt hoz felül.

32. Mert egy maradék rajzik ki Jeruzsálembõl, akik életben maradtak, a Sion hegyérõl. A Seregek Urának féltõ szeretete viszi ezt végbe.

33. Ezért az Úr ezt mondja Asszíria királya felõl: Nem hatol be ebbe a városba, nyilat sem lõ ki ellene. Pajzzsal sem támadja meg és sánccal se veszi körül.

34. Azon az úton, amelyen idejött, visszatér; a városba be nem hatol - ezt mondja az Úr.

35. Mert oltalmazom ezt a várost és meg is szabadítom, magamért és szolgámért, Dávidért."

36. Még azon az éjszakán kivonult az Úr angyala, és az asszírok táborában lesújtott száznyolcvanötezer emberre. Reggel, ébresztõkor mind ott feküdtek holtan.

37. Erre Szancherib fölkerekedett és elvonult. Visszatért hazájába és Ninivében maradt.

38. Egyszer, amikor éppen istenének, Niszroknak templomában imádkozott, fiai, Adrammelech és Szárezer kardot döftek bele. Aztán Ararát földjére menekültek. Fia, Azarhaddon követte a trónon.



Livros sugeridos


“O santo silêncio nos permite ouvir mais claramente a voz de Deus”. São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.