1. kai ebasileusen sedekiaV uioV iwsia anti iwakim on ebasileusen naboucodonosor basileuein tou iouda
2. kai ouk hkousen autoV kai oi paideV autou kai o laoV thV ghV touV logouV kuriou ouV elalhsen en ceiri ieremiou
3. kai apesteilen o basileuV sedekiaV ton iwacal uion selemiou kai ton sofonian uion maasaiou ton ierea proV ieremian legwn proseuxai dh peri hmwn proV kurion
4. kai ieremiaV hlqen kai dihlqen dia mesou thV polewV kai ouk edwkan auton eiV oikon thV fulakhV
5. kai dunamiV faraw exhlqen ex aiguptou kai hkousan oi caldaioi thn akohn autwn kai anebhsan apo ierousalhm
6. kai egeneto logoV kuriou proV ieremian legwn
7. outwV eipen kurioV outwV ereiV proV basilea iouda ton aposteilanta proV se tou ekzhthsai me idou dunamiV faraw h exelqousa umin eiV bohqeian apostreyousin eiV ghn aiguptou
8. kai anastreyousin autoi oi caldaioi kai polemhsousin epi thn polin tauthn kai sullhmyontai authn kai kausousin authn en puri
9. oti outwV eipen kurioV mh upolabhte taiV yucaiV umwn legonteV apotreconteV apeleusontai af' hmwn oi caldaioi oti ou mh apelqwsin
10. kai ean pataxhte pasan dunamin twn caldaiwn touV polemountaV umaV kai kataleifqwsin tineV ekkekenthmenoi ekastoV en tw topw autou outoi anasthsontai kai kausousin thn polin tauthn en puri
11. kai egeneto ote anebh h dunamiV twn caldaiwn apo ierousalhm apo proswpou thV dunamewV faraw
12. exhlqen ieremiaV apo ierousalhm tou poreuqhnai eiV ghn beniamin tou agorasai ekeiqen en mesw tou laou
13. kai egeneto autoV en pulh beniamin kai ekei anqrwpoV par' w kateluen sarouiaV uioV selemiou uiou ananiou kai sunelaben ton ieremian legwn proV touV caldaiouV su feugeiV
14. kai eipen yeudoV ouk eiV touV caldaiouV egw feugw kai ouk hkousen autou kai sunelaben sarouiaV ton ieremian kai eishgagen auton proV touV arcontaV
15. kai epikranqhsan oi arconteV epi ieremian kai epataxan auton kai apesteilan auton eiV thn oikian iwnaqan tou grammatewV oti tauthn epoihsan eiV oikian fulakhV
16. kai hlqen ieremiaV eiV oikian tou lakkou kai eiV thn cereq kai ekaqisen ekei hmeraV pollaV
17. kai apesteilen sedekiaV kai ekalesen auton kai hrwta auton o basileuV krufaiwV eipein ei estin logoV para kuriou kai eipen estin eiV ceiraV basilewV babulwnoV paradoqhsh
18. kai eipen ieremiaV tw basilei ti hdikhsa se kai touV paidaV sou kai ton laon touton oti su didwV me eiV oikian fulakhV
19. kai pou eisin oi profhtai umwn oi profhteusanteV umin legonteV oti ou mh elqh basileuV babulwnoV epi thn ghn tauthn
20. kai nun kurie basileu pesetw to eleoV mou kata proswpon sou kai ti apostrefeiV me eiV oikian iwnaqan tou grammatewV kai ou mh apoqanw ekei
21. kai sunetaxen o basileuV kai enebalosan auton eiV oikian thV fulakhV kai edidosan autw arton ena thV hmeraV exwqen ou pessousin ewV exelipon oi artoi ek thV polewV kai ekaqisen ieremiaV en th aulh thV fulakhV
Lábjegyzetek:
44:1-10 - Isten felfedi, hogy Júda népe, aki Egyiptomba ment, idegen isteneket imád. A bálványimádás Istentől való elidegenedésüket és lelki vakságukat tükrözi, mivel erőtlen dolgokban keresnek védelmet (lásd még 5Móz 4:28 és Ésaiás 42:8).
44:11-14 - Isten szigorú ítéletet hirdet a bálványimádók számára, kijelentve, hogy nem kerülik el a büntetés elől. A bálványimádás pusztulást és pusztulást hoz, rávilágítva Isten és tekintélyének elutasításának következményeire (lásd még 1Korinthus 10:14 és Kolossé 3:5).
44:15-19 - Az emberek ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is imádják a menny királynőjét, és megtagadják a bűnbánatot. A szívnek ez az isteni figyelmeztetéssel szembeni megkeményedése a bűnbánat hiányának kemény valóságát tükrözi, ami további szenvedéshez és pusztuláshoz vezet (lásd még Ezékiel 33:11 és Máté 23:37-39).
44:20-30 - Isten megerősíti Júda feletti ítéletét, és bejelenti, hogy Egyiptom Nabukodonozor kezébe kerül. Ez bemutatja Isten szuverenitását a nemzetek sorsa felett, és azt, hogy igazsága hogyan valósul meg menthetetlenül (lásd még Jeremiás 25:9 és Ésaiás 47:1-15).
Kapcsolódó versek Jeremias, 44:
Jeremiás 44. fejezete szembesül az egyiptomi száműzöttek kitartó bálványimádásával. Milyen utolsó figyelmeztetést ad Isten? Ez a metsző szöveg a Jeremiás és az egyiptomi zsidók közötti vitát meséli el a „menny királynőjének” imádásáról. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint a lelki vakság, a hitehagyás következményei és Isten hűsége a szövetségéhez. A Jeremiás 44. fejezete ünnepélyes figyelmeztetésül szolgál a szándékos lázadás ellen. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják ennek a figyelmeztető fejezetnek a maradandó alapelveit.
Ezékiel 8:14: "Aztán elvitt az Úr temploma északi kapujának bejáratához, és láttam, hogy nők ülnek ott, akik Tammuz istent sírták." - Akárcsak a Jeremiás 44-ben, ez a rész Izrael bálványimádásáról, különösen az idegen istenek imádásáról beszél.
Hóseás 2:13: "Megbüntetem a napokért, amikor tömjénezett a Baáloknak; Gyűrűkkel és ékszerekkel ékesítette magát, szeretői után ment, de megfeledkezett rólam, így szól az Úr."" - Ez a rész, a Jeremiás 44-hez hasonlóan, Isten büntetéséről beszél, amiért más istenek imádják.
Jelenések 9:20: "Az emberiség többi része, amelyet nem öltek meg ezek a csapások, még nem bánta meg a keze munkáit; Nem hagyta abba az aranyból, ezüstből, bronzból, kőből és fából készült démonok és bálványok imádását, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem járnak." - Ez a vers a Jeremiás 44 témáját visszhangozza, amely arról szól, hogy Isten ítéletei ellenére kitart a bálványimádásban.
2Királyok 17:15: "Elutasították a rendeleteit és az őseikkel kötött szövetséget és a figyelmeztetéseket, amelyeket nekik adott. Haszontalan bálványokat követtek, maguk is haszontalanokká váltak. Utánozták a körülöttük élő nemzeteket, pedig az Úr megparancsolta nekik: 'Ne tégy úgy, ahogy ők teszik!'" - Ez a rész, akárcsak a Jeremiás 44, leírja, hogy Izrael elutasította Isten parancsolatait, és hogyan fogadta el a bálványimádó gyakorlatot.
ApCsel 7:42-43: "De Isten elfordult tőlük, és átadta őket a csillagok imádatának, amint meg van írva a próféták könyvében: „Áldozatokat és áldozatokat mutattál be nekem a pusztában töltött negyven esztendeig, Izrael nemzete? Nem! De ők vitték Molok sátorát és Rephan isten csillagát, bálványokat, amelyeket imádni készültél. Ezért száműzetésbe küldöm őket, Babilonon túlra." - István idézi a prófétákat, hogy bemutassa Izrael bálványimádásának hosszú történetét, amely témával a Jeremiás 44 is foglalkozik.
FAQ:
Mit mondott Isten az egyiptomi népnek?
Isten megfeddte őket, amiért továbbra is bálványimádatokat folytattak, és figyelmeztette pusztulásukat. (Jeremiás 44:2-14)
Hogyan reagáltak az emberek Jeremiás figyelmeztetésére?
Nem voltak hajlandók hallgatni, és ragaszkodtak a „mennyország királynőjének” imádásához. (Jeremiás 44:15-19)
Kit említettek a "mennyek királynőjéről"?
Pogány istennő volt, akit Egyiptomban és Kánaánban imádtak, és a termékenységhez és a bálványimádáshoz kapcsolták. (Jeremiás 44:17-19)
Milyen ítéletet hozott Isten a zsidók ellen Egyiptomban?
Isten kijelentette, hogy a nép elpusztul, és kevesen menekülnek majd vissza Júdába. (Jeremiás 44:26-28)
Mit tanít ez a bálványimádásról?
A bálványimádás Isten ítéletéhez vezet, és figyelmeztetésének elutasítása súlyos következményekkel jár. (Jeremiás 44:2-30)
