1. sumewn petroV douloV kai apostoloV ihsou cristou toiV isotimon hmin lacousin pistin en dikaiosunh tou qeou hmwn kai swthroV ihsou cristou
2. cariV umin kai eirhnh plhqunqeih en epignwsei tou qeou kai ihsou tou kuriou hmwn
3. wV panta hmin thV qeiaV dunamewV autou ta proV zwhn kai eusebeian dedwrhmenhV dia thV epignwsewV tou kalesantoV hmaV dia doxhV kai arethV
4. di wn ta megista hmin kai timia epaggelmata dedwrhtai ina dia toutwn genhsqe qeiaV koinwnoi fusewV apofugonteV thV en kosmw en epiqumia fqoraV
5. kai auto touto de spoudhn pasan pareisenegkanteV epicorhghsate en th pistei umwn thn arethn en de th areth thn gnwsin
6. en de th gnwsei thn egkrateian en de th egkrateia thn upomonhn en de th upomonh thn eusebeian
7. en de th eusebeia thn filadelfian en de th filadelfia thn agaphn
8. tauta gar umin uparconta kai pleonazonta ouk argouV oude akarpouV kaqisthsin eiV thn tou kuriou hmwn ihsou cristou epignwsin
9. w gar mh parestin tauta tufloV estin muwpazwn lhqhn labwn tou kaqarismou twn palai autou amartiwn
10. dio mallon adelfoi spoudasate bebaian umwn thn klhsin kai ekloghn poieisqai tauta gar poiounteV ou mh ptaishte pote
11. outwV gar plousiwV epicorhghqhsetai umin h eisodoV eiV thn aiwnion basileian tou kuriou hmwn kai swthroV ihsou cristou
12. dio ouk amelhsw umaV aei upomimnhskein peri toutwn kaiper eidotaV kai esthrigmenouV en th paroush alhqeia
13. dikaion de hgoumai ef oson eimi en toutw tw skhnwmati diegeirein umaV en upomnhsei
14. eidwV oti tacinh estin h apoqesiV tou skhnwmatoV mou kaqwV kai o kurioV hmwn ihsouV cristoV edhlwsen moi
15. spoudasw de kai ekastote ecein umaV meta thn emhn exodon thn toutwn mnhmhn poieisqai
16. ou gar sesofismenoiV muqoiV exakolouqhsanteV egnwrisamen umin thn tou kuriou hmwn ihsou cristou dunamin kai parousian all epoptai genhqenteV thV ekeinou megaleiothtoV
17. labwn gar para qeou patroV timhn kai doxan fwnhV enecqeishV autw toiasde upo thV megaloprepouV doxhV outoV estin o uioV mou o agaphtoV eiV on egw eudokhsa
18. kai tauthn thn fwnhn hmeiV hkousamen ex ouranou enecqeisan sun autw onteV en tw orei tw agiw
19. kai ecomen bebaioteron ton profhtikon logon w kalwV poieite proseconteV wV lucnw fainonti en aucmhrw topw ewV ou hmera diaugash kai fwsforoV anateilh en taiV kardiaiV umwn
20. touto prwton ginwskonteV oti pasa profhteia grafhV idiaV epilusewV ou ginetai
21. ou gar qelhmati anqrwpou hnecqh pote profhteia all upo pneumatoV agiou feromenoi elalhsan oi agioi qeou anqrwpoi
Lábjegyzetek:
1:3-4 - Isten kegyelme Jézus Krisztus megismerése által adatott nekünk, amely mindent megad nekünk, amire szükségünk van az istenfélő élethez. A keresztények arra hivatottak, hogy részesedjenek az isteni természetből, tükrözve Isten tulajdonságait (lásd még János 17:3 és 2 Korinthus 1:20).
1:5-7 - Péter hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hithez erényt, tudást, önuralom, kitartás, kegyesség, testvéri kedvesség és szeretet adjunk. Ezek a tulajdonságok képezik a folyamatos lelki növekedés alapját (lásd még Kolossé 3:12-14 és Galata 5:22-23).
1:8-9 - Az erény gyakorlása növeli hatékonyságunkat és termelékenységünket Jézus megismerésében. A lelki növekedés elmulasztása Isten ígéreteinek megfeledkezéséhez és a megváltásunkkal kapcsolatos egyértelműség hiányához vezet (lásd még 1Korinthus 9:24-27 és Zsidók 6:11-12).
1:10-11 - A hűséges életben való szorgalomra való felhívás garancia arra, hogy belépjünk Krisztus örökkévaló Királyságába. A jó cselekedetekben való kitartás megerősíti elhívásunkat és kiválasztottságunkat (lásd még Filippi 3:14 és 1 Korinthus 9:27).
1:16-18 - Péter személyesen volt tanúja Jézus színeváltozásának, egy nagy isteni kinyilatkoztatás eseményének. Ez szilárd alapként szolgál a keresztény hit számára, mivel megerősíti Krisztus istenségét (lásd még Máté 17:1-9 és Lukács 9:28-36).
Kapcsolódó versek II São Pedro, 1:
2 Péter 1. fejezete a kegyelemben és tudásban való növekedésre összpontosít. Hogyan lehetünk biztosak üdvösségünkben? Ez a gazdagító szöveg emlékezteti a hívőket Isten értékes ígéreteire, és bátorítja őket a keresztény erények fejlesztésére. Péter személyes tapasztalatai és beteljesedett próféciái alapján megerősíti az evangélium valódiságát. A fejezet hangsúlyozza a folyamatos lelki növekedés és a kinyilatkoztatott igazsághoz való hűség fontosságát. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják ennek a felemelő fejezetnek az alapelveit.
Galata 5:22-23: "De a Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Ezekkel a dolgokkal szemben nincs törvény." - Ez a vers a 2Péter 1:5-7-ben található erények listájához kapcsolódik, és hasonló tulajdonságokat mutat, amelyeket a hívőknek ki kell fejleszteniük.
2Timótheus 3:16-17: "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjavításra és az igazságban való nevelésre, hogy Isten embere minden jó cselekedetre felkészítve legyen." - Ez a szakasz Péter kijelentését tükrözi a Szentírás isteni eredetéről a 2Péter 1:20-21-ben.
Máté 17:1-2: "Hat nappal később Jézus magával vitte Pétert, Jakabot és Jánost, Jakab testvérét, és magányosan felvezette őket egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Arca ragyogott, mint a nap, és ruhája fehér lett, mint a fény." - Ezt az eseményt Péter említi a 2Péter 1:16-18-ban, szemtanúként szolgálva Krisztus fenségének.
Róma 8:13: "Mert ha test szerint élsz, meghalsz; de ha a Lélek által megölik a test cselekedeteit, élni fognak." - Ez a rész Péter 2Péter 1:4-ben megfogalmazott buzdítására vonatkozik az isteni természetben való részvételre és a világ romlása elől való menekülésre.
János 21:18-19: "Az igazat megvallom: amikor fiatalabb voltál, felöltöztél, és oda mentél, ahova akartál; de ha öreg leszel, akkor kinyújtod a kezed, és valaki más felöltöztet, és oda visz, ahova nem akarsz. Jézus ezt azért mondta, hogy jelezze a halál fajtáját, amellyel Péter dicsőíti Istent. És akkor azt mondtam neki: "Kövess!"" - Jézusnak ez a Péter haláláról szóló próféciája ahhoz kapcsolódik, hogy Péter a 2Péter 1:14-ben említette közelgő távozását.
FAQ:
Mit jelent a 2Péter 1-ben említett „mennyei elhívás”?
A „mennyei elhívás” Isten meghívására utal az üdvösségre, amely a szent életet és a hitben való kitartást hozza magával. (2Péter 1:10)
Hogyan részesedhetünk az isteni természetből, amint azt a 2Péter 1:4 mondja?
Ha elfogadjuk Isten ígéreteit, és hittel élünk, megmenekülhetünk a világ romlásától, és részesedhetünk isteni természetéből. (2Péter 1:4)
Mi szükséges a hit megerősítéséhez a 2Péter 1:5-7 szerint?
Az erényt, a tudást, az önuralmat, a kitartást, a kegyességet, a testvéri jóságot és a szeretetet hozzá kell adnunk hitünkhöz, hogy az növekedjen és gyümölcsöző legyen. (2Péter 1:5-7)
Hogyan garantált az üdvösség bizonyossága a 2Péter 1:10 szerint?
Az üdvösség biztosítékát a hit gyakorlása, a keresztény erényekben való gyarapodás, az elhívás és a kiválasztottság megerõsítése az engedelmesség által garantálja. (2Péter 1:10)
Miért hangsúlyozza Péter, hogy emlékeztesse a hívőket azokra az igazságokra, amelyeket már ismernek?
Péter hangsúlyozza az igazságokra való emlékezés fontosságát a hit megerősítése és a kísértés elkerülése érdekében, hiszen az aktív emlékezet elengedhetetlen a keresztény járásban való kitartáshoz. (2Péter 1:12-15)
