Salmos, 59

1. Ao mestre de canto. Conforme: “A lei é como o lírio”. Poema didático de Davi,*

1. (A karvezetõnek a "Ne töröld el" szerint - miktam Dávidtól, amikor Saul odaküldött és õriztette a házát, hogy megölje.)

2. quando guerreou contra os sírios da Mesopotâmia e os sírios de Soba e quando Joab, voltando, derrotou doze mil edomitas no Vale do Sal.*

2. Ments meg elleneimtõl, Istenem, védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem!

3. Ó Deus, vós nos rejeitastes, rompestes nossas fileiras, estais irado; restabelecei-nos.

3. Ments meg a gonosz munkásoktól, szabadíts meg a gyilkos emberektõl!

4. Fizestes nossa terra tremer e a fendestes; reparai suas brechas, pois ela vacila.

4. Nézd, az életemre törnek, a hatalmasok összeesküsznek ellenem. Pedig nincs bennem bûn, Uram, nincsen vétek,

5. Impusestes duras provas ao vosso povo, fizestes-nos sorver um vinho atordoante.

5. ártatlan vagyok, mégis rám törnek és megtámadnak. Ébredj föl, gyere velem szembe és lásd,

6. Mas aos que vos temem destes um estandarte, a fim de que das flechas escapassem.*

6. mert te, Uram, Seregek Ura, te vagy Izrael Istene! Ébredj föl és fenyítsd meg mind a pogányokat, a hûtleneket, ne kíméld õket!

7. Para que vossos amigos fiquem livres, ajudai-nos com vossa destra, ouvi-nos.

7. Esténként visszatérnek és ordítanak, mint a kutyák, s kószálnak a városban.

8. Deus falou no seu santuário: “Triunfarei, repartindo Siquém; medirei com o cordel o vale de Sucot.*

8. Nézd, a szájuk tajtékzik, ajkukon kard: "Ki hall meg bennünket?"

9. Minha é a terra de Galaad, minha a de Manassés; Efraim é o elmo de minha cabeça; Judá, o meu cetro;

9. De te, Uram, kineveted õket, csúffá teszel minden népséget.

10. Moab é a bacia em que me lavo; sobre Edom atirarei minhas sandálias, cantarei vitória sobre a Filisteia”.*

10. Te vagy erõsségem, rád tekintek, Uram, te vagy Istenem, menedékem!

11. Quem me conduzirá à cidade fortificada? Quem me levará até Edom?

11. Jóságos Istenem segítségemre siet, Isten engedi, hogy ellenfelem fölé kerekedjem.

12. Quem, senão vós, ó Deus, que nos repelistes e já não saís à frente de nossas forças?

12. Pusztítsd el õket, Istenem, hogy népem ne feledje! Hatalmadban szórd szét és taposd el õket, Istenünk, védõpajzsunk!

13. Dai-nos auxílio contra o inimigo, porque é vão qualquer socorro humano.

13. Ajkuk minden szava bûn a szájukban - okozza vesztüket a gõg, átok és hazugság!

14. Com o auxílio de Deus faremos proezas: ele abaterá nossos inimigos.

14. Pusztítsd el õket haragodban, veszítsd el õket végképp! Hadd legyen nyilvánvaló: Isten uralkodik Jákobban a föld határáig.

15.

15. Esténként visszatérnek és ugatnak, mint a kutyák, s kószálnak a városban;

16.

16. kóborolnak és élelmet keresnek, s ha nem laknak jól, még jobban vonítanak.

17.

17. Én azonban hatalmadról énekelek, s már reggel örülök irgalmadnak. Mivel menedékem lettél, erõs vár, zaklatásom napján.

18.

18. Neked énekelek, erõsségem, hiszen Isten az én váram, az én jóságos Istenem.