1. kai sunetelesqh pasa h ergasia hn epoihsen salwmwn en oikw kuriou kai eishnegken salwmwn ta agia dauid tou patroV autou to argurion kai to crusion kai ta skeuh edwken eiV qhsauron oikou kuriou
2. tote exekklhsiasen salwmwn touV presbuterouV israhl kai pantaV touV arcontaV twn fulwn touV hgoumenouV patriwn uiwn israhl eiV ierousalhm tou anenegkai kibwton diaqhkhV kuriou ek polewV dauid auth siwn
3. kai exekklhsiasqhsan proV ton basilea paV anhr israhl en th eorth outoV o mhn ebdomoV
4. kai hlqon panteV oi presbuteroi israhl kai elabon panteV oi leuitai thn kibwton
5. kai anhnegkan thn kibwton kai thn skhnhn tou marturiou kai panta ta skeuh ta agia ta en th skhnh kai anhnegkan authn oi iereiV kai oi leuitai
6. kai o basileuV salwmwn kai pasa sunagwgh israhl kai oi foboumenoi kai oi episunhgmenoi autwn emprosqen thV kibwtou quonteV moscouV kai probata oi ouk ariqmhqhsontai kai oi ou logisqhsontai apo tou plhqouV
7. kai eishnegkan oi iereiV thn kibwton diaqhkhV kuriou eiV ton topon authV eiV to dabir tou oikou eiV ta agia twn agiwn upokatw twn pterugwn twn ceroubin
8. kai hn ta ceroubin diapepetakota taV pterugaV autwn epi ton topon thV kibwtou kai sunekalupten ta ceroubin epi thn kibwton kai epi touV anaforeiV authV epanwqen
9. kai upereicon oi anaforeiV kai ebleponto ai kefalai twn anaforewn ek twn agiwn eiV proswpon tou dabir ouk ebleponto exw kai hsan ekei ewV thV hmeraV tauthV
10. ouk hn en th kibwtw plhn duo plakeV aV eqhken mwushV en cwrhb a dieqeto kurioV meta twn uiwn israhl en tw exelqein autouV ek ghV aiguptou
11. kai egeneto en tw exelqein touV iereiV ek twn agiwn oti panteV oi iereiV oi eureqenteV hgiasqhsan ouk hsan diatetagmenoi kat' efhmerian
12. kai oi leuitai oi yaltwdoi panteV toiV uioiV asaf tw aiman tw idiqoun kai toiV uioiV autwn kai toiV adelfoiV autwn twn endedumenwn stolaV bussinaV en kumbaloiV kai en nablaiV kai en kinuraiV esthkoteV katenanti tou qusiasthriou kai met' autwn iereiV ekaton eikosi salpizonteV taiV salpigxin
13. kai egeneto mia fwnh en tw salpizein kai en tw yaltwdein kai en tw anafwnein fwnh mia tou exomologeisqai kai ainein tw kuriw kai wV uywsan fwnhn en salpigxin kai en kumbaloiV kai en organoiV twn wdwn kai elegon exomologeisqe tw kuriw oti agaqon oti eiV ton aiwna to eleoV autou kai o oikoV eneplhsqh nefelhV doxhV kuriou
14. kai ouk hdunanto oi iereiV tou sthnai leitourgein apo proswpou thV nefelhV oti eneplhsen doxa kuriou ton oikon tou qeou
Lábjegyzetek:
5:1-3 - A frigyláda áthelyezése a Templomba Isten Salamonnak tett ígéretének beteljesülése. A bárka Isten jelenlétét jelképezi népe körében, szimbolizálva a központosított istentisztelet fontosságát (lásd még 1Királyok 8:1-3 és Zsoltárok 132:8).
5:4-6 - A papok felszentelik magukat a szolgálatra, hangsúlyozva a tisztaság és a szentség szükségességét az Istenhez való közeledésben. Ez mutatja az istentisztelet komolyságát és a lelki vezetők felelősségét (lásd még 2Móz 19:6 és 1Péter 2:9).
5:7-10 - A bárka elhelyezése a legszentebb helyen Isten imádatának egy helyen való egyesülését jelképezi. Ez Isten szándékát tükrözi, hogy népe között éljen, kiemelve az egység fontosságát az istentiszteletben (lásd még Zsidók 9:4-5 és Zsolt 84:1-2).
5:11-14 - Isten dicsőséges jelenléte betölti a templomot a felszentelés alatt, jelezve, hogy Isten elfogadja az istentiszteleti helyet. Ez Isten és az emberiség találkozását jelképezi, hangsúlyozva a szakrális tér fontosságát (lásd még 2Móz 40:34-35 és ApCsel 7:48-50).
5:13-14 - A papok dicséretének és istentiszteletének összhangja kiemeli a zene és a társasági istentisztelet fontosságát. Ez azt szemlélteti, hogy az istentisztelet hogyan tudja egyesíteni az embereket és vonzza Isten jelenlétét (lásd még Zsoltárok 100:1-5 és Kolossé 3:16).
Kapcsolódó versek II Crônicas, 5:
A 2. Krónikák 5. fejezete a Templom felszentelését meséli el. Hogyan nyilvánul meg Isten jelenléte? Ez az ünnepélyes szöveg leírja a frigyláda áthelyezését a templomba, és ennek következtében Isten dicsőségének megnyilvánulását. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint Isten hűsége az ígéreteihez, az istentisztelet központi szerepe és az emberek egysége az ünneplésben. A templomot betöltő felhő az isteni jóváhagyást és jelenlétet szimbolizálja. A 2. Krónikák 5. fejezete sarkalatos pillanatot jelöl Izrael szellemi történetében. Gondolkodj el velünk öt bibliai részleten, amelyek ennek az emlékezetes fejezetnek a központi témáihoz kapcsolódnak.
1Királyok 8:1: "Ekkor Salamon király Jeruzsálembe hívatta Izráel hatalmát, a törzsek összes vezetőit és az izraelita családok fejeit, hogy vigyék el az Úr szövetségének ládáját Dávid városából, ami Sion." - Az 1 Királyok könyvének ez a párhuzamos részlete ugyanazt az eseményt írja le, amikor a ládát a templomba vitték, mint a 2. Krónika 5. fejezetében.
Zsoltárok 132:8: "Kelj fel, Uram, és jöjj nyughelyedre, te és hatalmad ládája." - Ez a zsoltár a frigyládára utal, amelynek a templomba való áthelyezését a 2. Krónika 5. fejezete írja le.
Zsidók 9:4: "Ennek a sátornak volt egy arany oltárja a füstölőknek és a frigyláda, teljesen arannyal borítva. Ebben a bárkában volt a mannát tartalmazó aranyedény, Áron rügyező botja és a szövetség táblái." - A Zsidókhoz írt levél szerzője a 2. Krónikák 5. fejezetében írja le a frigyláda tartalmát, amelyet a templomba visznek.
Jelenések 11:19: "Ekkor megnyílt Isten temploma a mennyben, és frigyládája meglátszik templomában. Voltak villámok, hangok, mennydörgés, földrengés és hatalmas jégeső." - A frigyládának ez a mennyei látomása tükrözi annak fontosságát a földi templomban, amint az a 2. Krónika 5. fejezetében látható.
2Mózes 40:34-35: "Ekkor a felhő rátelepedett a gyülekezet sátrára, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. Mózes nem mehetett be a gyülekezet sátrába, mert felhő volt fölötte, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot." - A sátort betöltő Isten dicsőségének ez a leírása párhuzamba állítható a 2. Krónika 5. fejezetének jelenetével, amikor az Úr dicsősége betölti a templomot.
FAQ:
Mi történt, amikor a bárkát bevitték a templomba?
Amikor a bárkát bevitték a templomba, a dicsőség felhője töltötte be a helyet, jelképezve Isten jelenlétét. A papok már nem szolgálhattak Isten dicsőségének hevessége miatt. (2Krónika 5:13-14)
Ki volt jelen a templom felszentelésén?
Salamon király, Izrael vezetői, valamint az összes pap és lévita jelen volt a felszentelésen, áldozatokat mutattak be és dicsőítették Istent a templom felépítéséért. (2Krónika 5:4-6)
Milyen volt a templomszentelési szertartás?
A felszentelési szertartást nagy áldozatok és éneklés jellemezte, Isten ládáját helyezték el a legszentebb helyen. A zene és az ének Istent dicsérte hűségéért. (2Krónika 5:12-14)
Mit jelképezett a templomot betöltő felhő?
A felhő Isten jelenlétét jelképezi, jelezve, hogy most a templomban lakik, ami az Ő szentségének és Izrael népével kötött szövetségének a jele. (2Krónika 5:14)
Miért építtette Salamon a templomot?
A templomot azért építették, hogy Isten állandó imádatának helye legyen, Salamon apja, Dávid utasítása szerint, és Isten Izraelnek tett ígéretének beteljesüléseként. (2Krónika 5:1)
