1. καὶ συνετελέσθη πᾶσα ἡ ἐργασία ἣν ἐποίησεν Σαλωμων ἐν οἴκῳ κυρίου καὶ εἰσήνεγκεν Σαλωμων τὰ ἅγια Δαυιδ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ τὸ ἀργύριον καὶ τὸ χρυσίον καὶ τὰ σκεύη ἔδωκεν εἰς θησαυρὸν οἴκου κυρίου
2. τότε ἐξεκκλησίασεν Σαλωμων τοὺς πρεσβυτέρους Ισραηλ καὶ πάντας τοὺς ἄρχοντας τῶν φυλῶν τοὺς ἡγουμένους πατριῶν υἱῶν Ισραηλ εἰς Ιερουσαλημ τοῦ ἀνενέγκαι κιβωτὸν διαθήκης κυρίου ἐκ πόλεως Δαυιδ αὕτη Σιων
3. καὶ ἐξεκκλησιάσθησαν πρὸς τὸν βασιλέα πᾶς ἀνὴρ Ισραηλ ἐν τῇ ἑορτῇ οὗτος ὁ μὴν ἕβδομος
4. καὶ ἦλθον πάντες οἱ πρεσβύτεροι Ισραηλ καὶ ἔλαβον πάντες οἱ Λευῖται τὴν κιβωτὸν
5. καὶ ἀνήνεγκαν τὴν κιβωτὸν καὶ τὴν σκηνὴν τοῦ μαρτυρίου καὶ πάντα τὰ σκεύη τὰ ἅγια τὰ ἐν τῇ σκηνῇ καὶ ἀνήνεγκαν αὐτὴν οἱ ἱερεῖς καὶ οἱ Λευῖται
6. καὶ ὁ βασιλεὺς Σαλωμων καὶ πᾶσα συναγωγὴ Ισραηλ καὶ οἱ φοβούμενοι καὶ οἱ ἐπισυνηγμένοι αὐτῶν ἔμπροσθεν τῆς κιβωτοῦ θύοντες μόσχους καὶ πρόβατα οἳ οὐκ ἀριθμηθήσονται καὶ οἳ οὐ λογισθήσονται ἀπὸ τοῦ πλήθους
7. καὶ εἰσήνεγκαν οἱ ἱερεῖς τὴν κιβωτὸν διαθήκης κυρίου εἰς τὸν τόπον αὐτῆς εἰς τὸ δαβιρ τοῦ οἴκου εἰς τὰ ἅγια τῶν ἁγίων ὑποκάτω τῶν πτερύγων τῶν χερουβιν
8. καὶ ἦν τὰ χερουβιν διαπεπετακότα τὰς πτέρυγας αὐτῶν ἐπὶ τὸν τόπον τῆς κιβωτοῦ καὶ συνεκάλυπτεν τὰ χερουβιν ἐπὶ τὴν κιβωτὸν καὶ ἐπὶ τοὺς ἀναφορεῖς αὐτῆς ἐπάνωθεν
9. καὶ ὑπερεῖχον οἱ ἀναφορεῖς καὶ ἐβλέποντο αἱ κεφαλαὶ τῶν ἀναφορέων ἐκ τῶν ἁγίων εἰς πρόσωπον τοῦ δαβιρ οὐκ ἐβλέποντο ἔξω καὶ ἦσαν ἐκεῖ ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης
10. οὐκ ἦν ἐν τῇ κιβωτῷ πλὴν δύο πλάκες ἃς ἔθηκεν Μωυσῆς ἐν Χωρηβ ἃ διέθετο κύριος μετὰ τῶν υἱῶν Ισραηλ ἐν τῷ ἐξελθεῖν αὐτοὺς ἐκ γῆς Αἰγύπτου
11. καὶ ἐγένετο ἐν τῷ ἐξελθεῖν τοὺς ἱερεῖς ἐκ τῶν ἁγίων ὅτι πάντες οἱ ἱερεῖς οἱ εὑρεθέντες ἡγιάσθησαν οὐκ ἦσαν διατεταγμένοι κατ’ ἐφημερίαν
12. καὶ οἱ Λευῖται οἱ ψαλτῳδοὶ πάντες τοῖς υἱοῖς Ασαφ τῷ Αιμαν τῷ Ιδιθουν καὶ τοῖς υἱοῖς αὐτῶν καὶ τοῖς ἀδελφοῖς αὐτῶν τῶν ἐνδεδυμένων στολὰς βυσσίνας ἐν κυμβάλοις καὶ ἐν νάβλαις καὶ ἐν κινύραις ἑστηκότες κατέναντι τοῦ θυσιαστηρίου καὶ μετ’ αὐτῶν ἱερεῖς ἑκατὸν εἴκοσι σαλπίζοντες ταῖς σάλπιγξιν
13. καὶ ἐγένετο μία φωνὴ ἐν τῷ σαλπίζειν καὶ ἐν τῷ ψαλτῳδεῖν καὶ ἐν τῷ ἀναφωνεῖν φωνῇ μιᾷ τοῦ ἐξομολογεῖσθαι καὶ αἰνεῖν τῷ κυρίῳ καὶ ὡς ὕψωσαν φωνὴν ἐν σάλπιγξιν καὶ ἐν κυμβάλοις καὶ ἐν ὀργάνοις τῶν ᾠδῶν καὶ ἔλεγον ἐξομολογεῖσθε τῷ κυρίῳ ὅτι ἀγαθόν ὅτι εἰς τὸν αἰῶνα τὸ ἔλεος αὐτοῦ καὶ ὁ οἶκος ἐνεπλήσθη νεφέλης δόξης κυρίου
14. καὶ οὐκ ἠδύναντο οἱ ἱερεῖς τοῦ στῆναι λειτουργεῖν ἀπὸ προσώπου τῆς νεφέλης ὅτι ἐνέπλησεν δόξα κυρίου τὸν οἶκον τοῦ θεοῦ
Lábjegyzetek:
5:1-3 - A frigyláda áthelyezése a Templomba Isten Salamonnak tett ígéretének beteljesülése. A bárka Isten jelenlétét jelképezi népe körében, szimbolizálva a központosított istentisztelet fontosságát (lásd még 1Királyok 8:1-3 és Zsoltárok 132:8).
5:4-6 - A papok felszentelik magukat a szolgálatra, hangsúlyozva a tisztaság és a szentség szükségességét az Istenhez való közeledésben. Ez mutatja az istentisztelet komolyságát és a lelki vezetők felelősségét (lásd még 2Móz 19:6 és 1Péter 2:9).
5:7-10 - A bárka elhelyezése a legszentebb helyen Isten imádatának egy helyen való egyesülését jelképezi. Ez Isten szándékát tükrözi, hogy népe között éljen, kiemelve az egység fontosságát az istentiszteletben (lásd még Zsidók 9:4-5 és Zsolt 84:1-2).
5:11-14 - Isten dicsőséges jelenléte betölti a templomot a felszentelés alatt, jelezve, hogy Isten elfogadja az istentiszteleti helyet. Ez Isten és az emberiség találkozását jelképezi, hangsúlyozva a szakrális tér fontosságát (lásd még 2Móz 40:34-35 és ApCsel 7:48-50).
5:13-14 - A papok dicséretének és istentiszteletének összhangja kiemeli a zene és a társasági istentisztelet fontosságát. Ez azt szemlélteti, hogy az istentisztelet hogyan tudja egyesíteni az embereket és vonzza Isten jelenlétét (lásd még Zsoltárok 100:1-5 és Kolossé 3:16).
Kapcsolódó versek II Crônicas, 5:
A 2. Krónikák 5. fejezete a Templom felszentelését meséli el. Hogyan nyilvánul meg Isten jelenléte? Ez az ünnepélyes szöveg leírja a frigyláda áthelyezését a templomba, és ennek következtében Isten dicsőségének megnyilvánulását. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint Isten hűsége az ígéreteihez, az istentisztelet központi szerepe és az emberek egysége az ünneplésben. A templomot betöltő felhő az isteni jóváhagyást és jelenlétet szimbolizálja. A 2. Krónikák 5. fejezete sarkalatos pillanatot jelöl Izrael szellemi történetében. Gondolkodj el velünk öt bibliai részleten, amelyek ennek az emlékezetes fejezetnek a központi témáihoz kapcsolódnak.
1Királyok 8:1: "Ekkor Salamon király Jeruzsálembe hívatta Izráel hatalmát, a törzsek összes vezetőit és az izraelita családok fejeit, hogy vigyék el az Úr szövetségének ládáját Dávid városából, ami Sion." - Az 1 Királyok könyvének ez a párhuzamos részlete ugyanazt az eseményt írja le, amikor a ládát a templomba vitték, mint a 2. Krónika 5. fejezetében.
Zsoltárok 132:8: "Kelj fel, Uram, és jöjj nyughelyedre, te és hatalmad ládája." - Ez a zsoltár a frigyládára utal, amelynek a templomba való áthelyezését a 2. Krónika 5. fejezete írja le.
Zsidók 9:4: "Ennek a sátornak volt egy arany oltárja a füstölőknek és a frigyláda, teljesen arannyal borítva. Ebben a bárkában volt a mannát tartalmazó aranyedény, Áron rügyező botja és a szövetség táblái." - A Zsidókhoz írt levél szerzője a 2. Krónikák 5. fejezetében írja le a frigyláda tartalmát, amelyet a templomba visznek.
Jelenések 11:19: "Ekkor megnyílt Isten temploma a mennyben, és frigyládája meglátszik templomában. Voltak villámok, hangok, mennydörgés, földrengés és hatalmas jégeső." - A frigyládának ez a mennyei látomása tükrözi annak fontosságát a földi templomban, amint az a 2. Krónika 5. fejezetében látható.
2Mózes 40:34-35: "Ekkor a felhő rátelepedett a gyülekezet sátrára, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. Mózes nem mehetett be a gyülekezet sátrába, mert felhő volt fölötte, és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot." - A sátort betöltő Isten dicsőségének ez a leírása párhuzamba állítható a 2. Krónika 5. fejezetének jelenetével, amikor az Úr dicsősége betölti a templomot.
FAQ:
Mi történt, amikor a bárkát bevitték a templomba?
Amikor a bárkát bevitték a templomba, a dicsőség felhője töltötte be a helyet, jelképezve Isten jelenlétét. A papok már nem szolgálhattak Isten dicsőségének hevessége miatt. (2Krónika 5:13-14)
Ki volt jelen a templom felszentelésén?
Salamon király, Izrael vezetői, valamint az összes pap és lévita jelen volt a felszentelésen, áldozatokat mutattak be és dicsőítették Istent a templom felépítéséért. (2Krónika 5:4-6)
Milyen volt a templomszentelési szertartás?
A felszentelési szertartást nagy áldozatok és éneklés jellemezte, Isten ládáját helyezték el a legszentebb helyen. A zene és az ének Istent dicsérte hűségéért. (2Krónika 5:12-14)
Mit jelképezett a templomot betöltő felhő?
A felhő Isten jelenlétét jelképezi, jelezve, hogy most a templomban lakik, ami az Ő szentségének és Izrael népével kötött szövetségének a jele. (2Krónika 5:14)
Miért építtette Salamon a templomot?
A templomot azért építették, hogy Isten állandó imádatának helye legyen, Salamon apja, Dávid utasítása szerint, és Isten Izraelnek tett ígéretének beteljesüléseként. (2Krónika 5:1)
