1. pauloV apostoloV ihsou cristou dia qelhmatoV qeou kai timoqeoV o adelfoV th ekklhsia tou qeou th oush en korinqw sun toiV agioiV pasin toiV ousin en olh th acaia
2. cariV umin kai eirhnh apo qeou patroV hmwn kai kuriou ihsou cristou
3. euloghtoV o qeoV kai pathr tou kuriou hmwn ihsou cristou o pathr twn oiktirmwn kai qeoV pashV paraklhsewV
4. o parakalwn hmaV epi pash th qliyei hmwn eiV to dunasqai hmaV parakalein touV en pash qliyei dia thV paraklhsewV hV parakaloumeqa autoi upo tou qeou
5. oti kaqwV perisseuei ta paqhmata tou cristou eiV hmaV outwV dia cristou perisseuei kai h paraklhsiV hmwn
6. eite de qlibomeqa uper thV umwn paraklhsewV kai swthriaV thV energoumenhV en upomonh twn autwn paqhmatwn wn kai hmeiV pascomen eite parakaloumeqa uper thV umwn paraklhsewV kai swthriaV kai h elpiV hmwn bebaia uper umwn
7. eidoteV oti wsper koinwnoi este twn paqhmatwn outwV kai thV paraklhsewV
8. ou gar qelomen umaV agnoein adelfoi uper thV qliyewV hmwn thV genomenhV hmin en th asia oti kaq uperbolhn ebarhqhmen uper dunamin wste exaporhqhnai hmaV kai tou zhn
9. alla autoi en eautoiV to apokrima tou qanatou eschkamen ina mh pepoiqoteV wmen ef eautoiV all epi tw qew tw egeironti touV nekrouV
10. oV ek thlikoutou qanatou errusato hmaV kai ruetai eiV on hlpikamen oti kai eti rusetai
11. sunupourgountwn kai umwn uper hmwn th dehsei ina ek pollwn proswpwn to eiV hmaV carisma dia pollwn eucaristhqh uper hmwn
12. h gar kauchsiV hmwn auth estin to marturion thV suneidhsewV hmwn oti en aplothti kai eilikrineia qeou ouk en sofia sarkikh all en cariti qeou anestrafhmen en tw kosmw perissoterwV de proV umaV
13. ou gar alla grafomen umin all h a anaginwskete h kai epiginwskete elpizw de oti kai ewV telouV epignwsesqe
14. kaqwV kai epegnwte hmaV apo merouV oti kauchma umwn esmen kaqaper kai umeiV hmwn en th hmera tou kuriou ihsou
15. kai tauth th pepoiqhsei eboulomhn proV umaV elqein proteron ina deuteran carin echte
16. kai di umwn dielqein eiV makedonian kai palin apo makedoniaV elqein proV umaV kai uf umwn propemfqhnai eiV thn ioudaian
17. touto oun bouleuomenoV mh ti ara th elafria ecrhsamhn h a bouleuomai kata sarka bouleuomai ina h par emoi to nai nai kai to ou ou
18. pistoV de o qeoV oti o logoV hmwn o proV umaV ouk egeneto nai kai ou
19. o gar tou qeou uioV ihsouV cristoV o en umin di hmwn khrucqeiV di emou kai silouanou kai timoqeou ouk egeneto nai kai ou alla nai en autw gegonen
20. osai gar epaggeliai qeou en autw to nai kai en autw to amhn tw qew proV doxan di hmwn
21. o de bebaiwn hmaV sun umin eiV criston kai crisaV hmaV qeoV
22. o kai sfragisamenoV hmaV kai douV ton arrabwna tou pneumatoV en taiV kardiaiV hmwn
23. egw de martura ton qeon epikaloumai epi thn emhn yuchn oti feidomenoV umwn ouketi hlqon eiV korinqon
24. ouc oti kurieuomen umwn thV pistewV alla sunergoi esmen thV caraV umwn th gar pistei esthkate
Lábjegyzetek:
1:3-4 - Pál levelét azzal kezdi, hogy dicséri Istent, „az irgalmasság Atyját”, aki megvigasztalja a keresztényeket megpróbáltatásaikban, hogy vigasztalhassanak másokat. Ez a vers Isten vigasztaló jellemét tükrözi, amely lehetővé teszi, hogy az egyház a vigasztalás forrása legyen (lásd még 1Péter 5:10 és Ésaiás 51:12).
1:5-7 - Pál megerősíti, hogy a keresztények szenvedése Krisztus szenvedésének a tükörképe, és a vigasz, amit kapnak, ugyanolyan bőséges. A szenvedés megtapasztalása központi helyet foglal el a kereszténységben, mivel egyesíti a hívőket Krisztussal (lásd még Filippi 3:10 és Róma 8:17).
1:9-11 - Pál elmeséli, milyen rendkívüli megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie Ázsiában, de elismeri, hogy Isten megszabadította. Ez a pillanat megmutatja Istenbe vetett bizalmát, aki a körülményektől függetlenül megszabadít és fenntart (lásd még 2Korinthus 11:23-28 és Zsolt 34:17).
1:20 - Krisztusban Isten minden ígérete „igen” és „ámen”, megerősítve Isten hűségét és a hívőknek tett ígéreteinek bizonyosságát. Isten ígéreteinek állhatatossága a keresztény remény alapja (lásd még 2Korinthus 7:1 és Zsidók 10:23).
1:22 - Isten megpecsételt minket a Szentlélekkel, előlegként megadva üdvösségünk garanciáját. A Lélek az ígéret, hogy Isten minden ígérete beteljesedik (lásd még Efézus 1:13-14 és Róma 8:23).
Kapcsolódó versek II Coríntios, 1:
A 2Kor 1. fejezet Pál második levelét kezdi a korinthusiakhoz. Hogyan közelíti meg az apostol a vigaszt a megpróbáltatások közepette? Ez az erőteljes szöveg bemutatja Pált, amint megerősíti szolgálatát, és elmagyarázza látogatásának elhalasztását. A fejezet olyan témákat emel ki, mint az isteni vigasztalás, Isten hűsége és az egység fontossága a gyülekezetben. Pál bevezeti a Lélek általi pecsételés fogalmát is, amely az isteni ígéret garanciája. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják e nyitó fejezet vigasztaló alapelveit.
Zsoltárok 34:19: "Sok szenvedés van az igazakban, de az Úr megszabadítja mindtől." - Ez a vers a nyomorúság vigasztalásának témáját tükrözi, amellyel Pál a 2Korinthus 1:3-7-ben foglalkozik.
Róma 15:5-6: "A kitartást és bátorságot adó Isten adjon néktek az egység lelkét Krisztus Jézus szerint, hogy egy szívvel és egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját." - Ez a rész az egység és Isten dicsőítése témáját visszhangozza a 2Korinthus 1:11-ben.
1Péter 5:10: "A minden kegyelem Istene, aki elhívott téged örök dicsőségére Krisztus Jézusban, miután rövid ideig szenvedtél, helyreállít, megerősít, erőt ad és szilárd alapokra helyez." - Ez a vers kiegészíti Pál elképzelését Isten vigasztalásáról a megpróbáltatásokban a 2Korinthus 1:3-7-ben.
Jakab 5:12: "Mindenekelőtt, testvéreim, ne esküdjetek sem az égre, sem a földre, sem semmi másra. Legyen a ti igenetek igen, a nemetek pedig nem, hogy ne essetek kárhoztatásba." - Ez a rész Pál kijelentésére vonatkozik a 2 Korinthus 1:17-20-ban található szavainak őszinteségéről.
Efézus 1:13-14: "Őbenne, amikor meghallottad és elhitted az igazság szavát, az evangéliumot, amely megmentett téged, megpecsételtél az ígéret Szentlélekkel, aki örökségünk biztosítéka mindaddig, amíg Istené a megváltás, az Isten dicséretére. az ő dicsőségét." - Ez a részlet arra vonatkozik, hogy Pál megemlíti a Lélek pecsétjét a 2Korinthus 1:21-22-ben.
FAQ:
Mit mond Pál Isten vigasztalásáról a 2Korinthus 1-ben?
Pál megerősíti, hogy Isten megvigasztal minket minden bajunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat azzal a vigasztalással, amelyet mi magunk is Istentől kaptunk. (2Korinthus 1:3-4)
Mi a megpróbáltatás célja Pál szerint a 2Korinthus 1-ben?
A megpróbáltatás arra való, hogy megtanítson minket arra, hogy Istentől függjünk, és ne magunktól, mert Ő megszabadít a nehézségektől. (2Korinthus 1:9-10)
Mit mond Pál az Istenbe vetett bizalomról?
Pál megerősíti, hogy teljes mértékben bízunk Istenben, mert Ő hűséges ígéreteihez, és mindig segíteni fog próbáinkban. (2Korinthus 1:20-22)
Hogyan védi Pál szolgálata őszinteségét?
Pál fenntartja, hogy szolgálata őszinte és az Isten előtti igazságon alapul, és mindig feddhetetlenül cselekedett, anélkül, hogy manipulálta volna szavait. (2 Korinthus 1:12)
Mit jelent a Pál által említett „kenet”?
A Pál által említett „kenet” Isten pecsétjére utal életünkön, amely garantálja üdvösségünket és az Ő iránti elkötelezettségünket. (2Korinthus 1:21-22)
