1. tautaV oun econteV taV epaggeliaV agaphtoi kaqariswmen eautouV apo pantoV molusmou sarkoV kai pneumatoV epitelounteV agiwsunhn en fobw qeou
2. cwrhsate hmaV oudena hdikhsamen oudena efqeiramen oudena epleonekthsamen
3. ou proV katakrisin legw proeirhka gar oti en taiV kardiaiV hmwn este eiV to sunapoqanein kai suzhn
4. pollh moi parrhsia proV umaV pollh moi kauchsiV uper umwn peplhrwmai th paraklhsei uperperisseuomai th cara epi pash th qliyei hmwn
5. kai gar elqontwn hmwn eiV makedonian oudemian eschken anesin h sarx hmwn all en panti qlibomenoi exwqen macai eswqen foboi
6. all o parakalwn touV tapeinouV parekalesen hmaV o qeoV en th parousia titou
7. ou monon de en th parousia autou alla kai en th paraklhsei h pareklhqh ef umin anaggellwn hmin thn umwn epipoqhsin ton umwn odurmon ton umwn zhlon uper emou wste me mallon carhnai
8. oti ei kai eluphsa umaV en th epistolh ou metamelomai ei kai metemelomhn blepw gar oti h epistolh ekeinh ei kai proV wran eluphsen umaV
9. nun cairw ouc oti eluphqhte all oti eluphqhte eiV metanoian eluphqhte gar kata qeon ina en mhdeni zhmiwqhte ex hmwn
10. h gar kata qeon luph metanoian eiV swthrian ametamelhton katergazetai h de tou kosmou luph qanaton katergazetai
11. idou gar auto touto to kata qeon luphqhnai umaV poshn kateirgasato umin spoudhn alla apologian alla aganakthsin alla fobon alla epipoqhsin alla zhlon all ekdikhsin en panti sunesthsate eautouV agnouV einai en tw pragmati
12. ara ei kai egraya umin ouc eineken tou adikhsantoV oude eineken tou adikhqentoV all eineken tou fanerwqhnai thn spoudhn umwn thn uper hmwn proV umaV enwpion tou qeou
13. dia touto parakeklhmeqa epi th paraklhsei umwn perissoterwV de mallon ecarhmen epi th cara titou oti anapepautai to pneuma autou apo pantwn umwn
14. oti ei ti autw uper umwn kekauchmai ou kathscunqhn all wV panta en alhqeia elalhsamen umin outwV kai h kauchsiV hmwn h epi titou alhqeia egenhqh
15. kai ta splagcna autou perissoterwV eiV umaV estin anamimnhskomenou thn pantwn umwn upakohn wV meta fobou kai tromou edexasqe auton
16. cairw oti en panti qarrw en umin
Lábjegyzetek:
7:8-10 - Pál elismeri, hogy előző levele szomorúságot okozott, de ez a szomorúság bűnbánatra vezetett. Az istenfélő szomorúság bűnbánatot hoz, amely üdvösséget hoz, szemben a halálba vezető szomorúsággal (lásd még Zsidók 12:11 és Máté 5:4).
7:11 - Az őszinte bűnbánat teljes átalakuláshoz vezet, amit az attitűdök és viselkedések megváltozása bizonyít. Ez tükrözi a Szentlélek valódi munkáját a hívő szívében (lásd még ApCsel 26:20 és 1Thesszalonika 1:9).
7:14 - Pál korinthusiakba vetett bizalma az Istennel való kapcsolatukon és az evangéliumhoz való igaz hűségükön alapul. A vezetők és Isten népe közötti kölcsönös bizalom elengedhetetlen az egyház növekedéséhez (lásd még Filippi 1:6 és 1 Timótheus 1:5).
7:16 - Pál örül annak, hogy a korinthusiak megtértek, és most hajlandóak igazlelkűen élni. A bűnbánat megújulást hoz, és Isten kegyelmének erejéről tanúskodik (lásd még Lukács 15:7 és Jelenések 2:5).
7:2-3 - Pál arra kéri őket, hogy nyíljanak meg előtte, felismerve őszinteségét és a korinthusiak lelki jólétéért való törődését. Az őszinteség és az őszinteség a keresztények közötti kapcsolatokban kulcsfontosságú az egyház egységéhez (lásd még 2Korinthus 6:11-13 és 1Jn 3:18).
Kapcsolódó versek II Coríntios, 7:
A 2Korinthus levél 7. fejezete a bűnbánatot és a helyreállítást ünnepli. Hogyan idéz elő átalakulást az istenfélő szomorúság? Ez a bátorító szöveg feltárja Pál örömét, amikor Tituson keresztül jó hírt kapott a korinthusiakról. A fejezet olyan témákat tár fel, mint a megszentelődés, az isteni vigasztalás és az igazi bűnbánat gyümölcsei. Pál is dicséri az egyház engedelmességét és buzgóságát. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják ennek a felemelő fejezetnek a helyreállító alapelveit.
Zsoltárok 51:17: "Az Istennek tetsző áldozatok megtört lélek; a megtört és bűnbánó szívet, Istenem, nem veted meg." - Ez a vers a 2Korinthus 7:10-hez kapcsolódik, hangsúlyozva az őszinte bűnbánat értékét.
Jakab 4:9-10: "Jajgass, gyászol és sírj. Cseréld fel a nevetést siránkozásra és az örömet szomorúságra. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket." - Ez a rész a 2Korinthus 7:10-11-ben található megtérésre való felhívást visszhangozza.
1Péter 2:11: "Szeretteim, ragaszkodom ahhoz, hogy mint idegenek és zarándokok a világban, tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak." - Ez a vers összhangban van Pál felhívásával a 2 Korinthus 7:1-ben a megtisztulásra.
Példabeszédek 28:13: "Aki eltitkolja bűneit, az nem boldogul, de aki megvallja és elhagyja azokat, kegyelmet talál." - Ez a rész megerősíti a gyónás és a bűnbánat gondolatát, amely a 2Korinthus 7-ben található.
Ésaiás 55:7: "A gonosz hagyja el útját, a gonosz pedig gondolatait. Forduljon az Úrhoz, aki megkönyörül rajta; forduljunk Istenünkhöz, mert ő szívesen megbocsát." - Ez a vers kiegészíti a bűnbánat és a helyreállítás témáját a 2Korinthus 7-ben.
FAQ:
Hogyan írja le Pál a bűnbánathoz vezető szomorúság fontosságát?
Pál megerősíti, hogy az istenfélő szomorúság valódi bűnbánatra és üdvösségre vezet, míg a világi szomorúság pusztulást hoz. (2Korinthus 7:10)
Mit mond Pál a korinthusiak korábbi levelére adott válaszáról?
Pál örömmel látta, hogy a korinthusiak pozitívan reagáltak helyreigazítására, bűnbánatot és tévedéseik kijavítására irányuló vágyat. (2Korinthus 7:9-11)
Hogyan fejezi ki Pál a korinthusiakba vetett bizalmát?
Pál kifejezi bizalmát a korinthusiakban, mert igaz bűnbánatot mutattak, és vágynak szent életre. (2Korinthus 7:16)
Mit mond Pál a lelki örömről?
Pál hangsúlyozza, hogy az igazi lelki öröm a békességből és a szív tisztaságából fakad, nem pedig a külső körülményekből. (2Korinthus 7:4)
Hogyan írja le Pál a korinthusiaktól kapott örömhírt?
Pál nagy örömét fejezi ki, amikor megtudja, hogy a korinthusiak bűnbánatot tartottak, és Isten akarata szerint élnek. (2Korinthus 7:7)
