1. kai egeneto hnika hrxanto oi anqrwpoi polloi ginesqai epi thV ghV kai qugatereV egenhqhsan autoiV
2. idonteV de oi uioi tou qeou taV qugateraV twn anqrwpwn oti kalai eisin elabon eautoiV gunaikaV apo paswn wn exelexanto
3. kai eipen kurioV o qeoV ou mh katameinh to pneuma mou en toiV anqrwpoiV toutoiV eiV ton aiwna dia to einai autouV sarkaV esontai de ai hmerai autwn ekaton eikosi eth
4. oi de giganteV hsan epi thV ghV en taiV hmeraiV ekeinaiV kai met' ekeino wV an eiseporeuonto oi uioi tou qeou proV taV qugateraV twn anqrwpwn kai egennwsan eautoiV ekeinoi hsan oi giganteV oi ap' aiwnoV oi anqrwpoi oi onomastoi
5. idwn de kurioV o qeoV oti eplhqunqhsan ai kakiai twn anqrwpwn epi thV ghV kai paV tiV dianoeitai en th kardia autou epimelwV epi ta ponhra pasaV taV hmeraV
6. kai enequmhqh o qeoV oti epoihsen ton anqrwpon epi thV ghV kai dienohqh
7. kai eipen o qeoV apaleiyw ton anqrwpon on epoihsa apo proswpou thV ghV apo anqrwpou ewV kthnouV kai apo erpetwn ewV twn peteinwn tou ouranou oti equmwqhn oti epoihsa autouV
8. nwe de euren carin enantion kuriou tou qeou
9. autai de ai geneseiV nwe nwe anqrwpoV dikaioV teleioV wn en th genea autou tw qew euhresthsen nwe
10. egennhsen de nwe treiV uiouV ton shm ton cam ton iafeq
11. efqarh de h gh enantion tou qeou kai eplhsqh h gh adikiaV
12. kai eiden kurioV o qeoV thn ghn kai hn katefqarmenh oti katefqeiren pasa sarx thn odon autou epi thV ghV
13. kai eipen o qeoV proV nwe kairoV pantoV anqrwpou hkei enantion mou oti eplhsqh h gh adikiaV ap' autwn kai idou egw katafqeirw autouV kai thn ghn
14. poihson oun seautw kibwton ek xulwn tetragwnwn nossiaV poihseiV thn kibwton kai asfaltwseiV authn eswqen kai exwqen th asfaltw
15. kai outwV poihseiV thn kibwton triakosiwn phcewn to mhkoV thV kibwtou kai penthkonta phcewn to platoV kai triakonta phcewn to uyoV authV
16. episunagwn poihseiV thn kibwton kai eiV phcun sunteleseiV authn anwqen thn de quran thV kibwtou poihseiV ek plagiwn katagaia diwrofa kai triwrofa poihseiV authn
17. egw de idou epagw ton kataklusmon udwr epi thn ghn katafqeirai pasan sarka en h estin pneuma zwhV upokatw tou ouranou kai osa ean h epi thV ghV teleuthsei
18. kai sthsw thn diaqhkhn mou proV se eiseleush de eiV thn kibwton su kai oi uioi sou kai h gunh sou kai ai gunaikeV twn uiwn sou meta sou
19. kai apo pantwn twn kthnwn kai apo pantwn twn erpetwn kai apo pantwn twn qhriwn kai apo pashV sarkoV duo duo apo pantwn eisaxeiV eiV thn kibwton ina trefhV meta seautou arsen kai qhlu esontai
20. apo pantwn twn ornewn twn peteinwn kata genoV kai apo pantwn twn kthnwn kata genoV kai apo pantwn twn erpetwn twn erpontwn epi thV ghV kata genoV autwn duo duo apo pantwn eiseleusontai proV se trefesqai meta sou arsen kai qhlu
21. su de lhmyh seautw apo pantwn twn brwmatwn a edesqe kai sunaxeiV proV seauton kai estai soi kai ekeinoiV fagein
22. kai epoihsen nwe panta osa eneteilato autw kurioV o qeoV outwV epoihsen
Lábjegyzetek:
6:1-4 - Az „Isten fiainak” az „emberek leányaival” való egyesülése kérdéseket vet fel az emberiség romlottságával és erkölcsi hanyatlásával kapcsolatban. Az isteni rend felbomlását és a bűn következményeit tükrözi (lásd még Máté 24:38-39 és Júdás 1:6).
6:5-7 - Isten megfigyeli az emberi gonoszságot, és elhatározza, hogy ítéletet hoz a földön. Ez a cselekvés felfedi Isten igazságosságát és a bűn súlyosságát, hangsúlyozva, hogy az engedetlenség súlyos következményekkel jár (lásd még Zsoltárok 34:15 és Róma 2:6-8).
6:8-10 - Isten kegyelme abban nyilvánul meg, hogy Noét igaz embernek választotta egy gonosz nemzedék közepette. Noé Isten iránti hűsége egy példa arra, hogy az engedelmesség áldásokat eredményezhet még a romlás idején is (lásd még Zsidók 11:7 és 2 Péter 2:5).
6:11-13 - A föld tele volt erőszakkal, ami az emberiség lelki állapotát tükrözi. Isten ítélete közeleg, és ez figyelmeztetésül szolgál az Isten akaratának megfelelő élet fontosságára (lásd még Ezékiel 18:30 és Galata 6:7).
6:14-22 - A bárka építése Noé hitbeli cselekedete, Isten parancsára válaszul. A részletes terv és utasítások hangsúlyozzák az engedelmesség és az arra való felkészülés fontosságát, amit Isten tenni fog (lásd még Jakab 2:20-26 és 1Péter 3:20).
Kapcsolódó versek Gênesis, 6:
A Genezis 6. fejezete kezdi az özönvíz elbeszélését. Miért dönt úgy Isten, hogy megítéli a földet? Ez a kulcsfontosságú szöveg a növekvő emberi gonoszságról, az isteni döntésről, hogy elküldi az özönvizet, és Noénak a megmentendő igaznak választottát írja le. A fejezet olyan témákat mutat be, mint az isteni ítélet, Isten kegyelme és a hűséges engedelmesség. Az 1Mózes 6. fejezete részleteket is közöl a bárka, az üdvösség szimbólumának felépítéséről. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek összhangban állnak e hatalmas fejezet mélyreható témáival.
Máté 24:37-39: "Ahogy Noé napjaiban volt, úgy lesz az Emberfia eljövetelekor is. Mert az özönvíz előtti napokban a nép evett és ivott, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amíg Noé bement a bárkába; és semmit sem tudtak, amíg el nem jött az özönvíz, és el nem vitte őket. Így lesz ez az Emberfia eljövetelekor is." - Jézus összehasonlítja Noé napjait (1Móz 6) a második eljövetele előtti idővel, kiemelve a lelki felkészültség hiányát.
Zsidók 11:7: "Noé hit által, amikor még nem látott dolgokra figyelmeztették, szent félelemtől megindítva bárkát épített, hogy megmentse családját. Hitével elítélte a világot, és örököse lett a hitből származó igazságnak." - Ez a vers Noé bárkájának építését a hit cselekedeteként értelmezi, közvetlenül utalva az 1Móz 6 eseményeire.
1Péter 3:20: "akik régen nem engedelmeskedtek, amikor Isten türelmesen várt Noé idejében, miközben a bárkát építették. Csak néhány embert, nevezetesen nyolcat mentettek meg a vízen keresztül" - Péter Isten türelmére hivatkozik a bárka építése során, amelyről az 1Mózes 6. fejezete beszél, és a keresztséghez kapcsolja.
2Péter 2:5: "ha nem kímélte az ókori világot, amikor az özönvizet egy gonosz világra hozta, hanem megőrizte Noét, az igazság prédikátorát és hét másikat;" - Péter Noét az „igazság prédikátoraként” említi, kibővítve az 1Móz 6-ban róla elmondottakat.
Júdás 1:6: "Az angyalokat pedig, akik nem tartották fenn hatalmi pozíciójukat, hanem elhagyták otthonukat, a nagy Nap ítéletéig a sötétségben, örök láncokkal megkötözve tartotta." - Vannak, akik ezt a verset az 1Móz 6:2-4-ben említett „Isten fiaira” való hivatkozásként értelmezik.
FAQ:
Miért döntött úgy Isten, hogy özönvízzel elpusztítja a Földet?
Isten látta, hogy az emberiség gonoszsága nagy, és szívük minden gondolata és szándéka folyamatosan csak gonosz. Ezért úgy döntött, hogy megtisztítja a földet egy özönvízzel. (1Mózes 6:5-7)
Hogyan talált Noé kegyelmet Isten szemében?
Noé igazlelkű és feddhetetlen ember volt a korabeli emberek között. Istennel járt, engedelmeskedve utasításainak, ami oda vezetett, hogy Isten őt választotta a bárka megépítéséhez. (1Mózes 6:8-9)
Mit parancsolt Isten Noénak az özönvíz előtt?
Isten megparancsolta Noénak, hogy építsen egy fából készült bárkát részletes specifikációkkal, hogy menedéket nyújtson családjának és minden állatfajtából az özönvíz idején. (1Mózes 6:14-16)
Ki ment meg a Noé által épített bárkában?
A bárkában Noé, a felesége, három fia (Sém, Hám és Jáfet) és feleségeik, valamint mindegyik állatfaj megmenekült. (1Mózes 6:18-20)
Hogyan mutatta ki Noé Istenbe vetett hitét a bárka megépítésével?
Noé engedelmeskedett Istennek, bár még soha nem látott esőt. Úgy építette a bárkát, ahogy Isten parancsolta, bízva üdvösségi ígéreteiben. (1Mózes 6:22)
