1. Az Isten ládáját bevitték és elhelyezték a sátor közepén, amelyet Dávid emelt neki. Azután égõáldozatot és közösségi áldozatot mutattak be Istennek.

2. Amikor Dávid befejezte az égõ- és közösségi áldozat bemutatását, megáldotta a népet az Úr nevében.

3. Azután minden izraelitának - férfinak és nõnek - kiosztott egy-egy kenyeret, egy csomó datolyát és egy-egy mazsolás kalácsot.

4. Dávid levitákat állított a láda elé mint szolgálattevõket, hogy az Urat, Izrael Istenét áldják, magasztalják és dicsõítsék:

5. Aszafot mint vezetõt, Zecharját mint másodikat, továbbá Uzielt, Semirámot, Jechielt, Mattitját, Eliábot, Benajahut, Obed-Edomot és Jejelt. Hárfán és citerán játszottak, Aszaf pedig a cintányért szólaltatta meg.

6. A papok, Benajahu és Jachaziel folytonosan harsonáztak Isten szövetségének ládája elõtt.

7. Azon a napon Dávid elsõnek magasztalta az Urat, s ezt a dicsõítõ éneket adta át Aszafnak és testvéreinek:

8. Adjatok hálát az Úrnak, dicsérjétek a nevét, hirdessétek tetteit a népek között.

9. Énekeljetek, zenéljetek elõtte, beszéljetek csodatetteirõl.

10. Dicsekedjetek szent nevével, öröm az a szívnek, amely õt keresi.

11. Keressétek az Urat és az õ erejét, keressétek szüntelen az arcát.

12. Emlékezzetek csodáira, amelyeket mûvelt, a jelekre, s a szájából elhangzott tanításra.

13. Izrael nemzetsége az õ szolgája, Jákob fiai az õ választottai.

14. Õ, az Úr a mi Istenünk, ítéletei érvényesek az egész földön.

15. Emlékezzetek mindig szövetségére, és szavára, amellyel a nemzedékek ezreihez szólt;

16. Ábrahámmal kötött egyezségére és Izsáknak tett esküjére.

17. Ezt Jákob számára törvénnyé tette, Izrael számára örök szövetséggé.

18. Így szólt ugyanis: neked adom Kánaán földjét örökrészedül,

19. ahol még megszámlálhattak titeket, mint gyér számú idegent az országban.

20. Azután néptõl néphez vonultak, egyik országból a másikba.

21. De nem engedte senkinek, hogy szolgaságba vesse õket, királyokat büntetett meg miattuk:

22. "Ne bántsátok fölkentemet, prófétáimat ne zaklassátok."

23. Az egész föld dicsõítse az Urat, naponta hirdessétek üdvösségét.

24. Beszéljetek fönségérõl a népeknek, és csodatetteirõl minden nemzetnek.

25. Mert nagy az Úr, dicséretre méltó, és félelmetesebb, mint az összes istenek.

26. A pogányok istenei semmik, az Úr pedig az eget alkotta.

27. Elõtte fényesség és fönség, szentélyében hatalom és öröm.

28. Adjátok meg tehát, népek, az Úrnak, adjátok meg az Úrnak a dicséretet és a hódolatot.

29. Adjátok meg a tiszteletet az Úr nevének, hozzatok és mutassatok be neki áldozatot, imádjátok az Urat szentélyének udvarán.

30. Remegjen elõtte az egész föld, õ tette szilárddá a mindenséget.

31. Örüljön az ég és ujjongjon a föld, hirdessék a népeknek: Király az Úr!

32. A nagy tenger, és ami benne van, örüljön a föld és minden termése.

33. Az erdõ minden fája hangosan ujjongjon az Úr színe elõtt, mivel jön, ítélkezni a föld felett.

34. Adjatok hálát az Úrnak, mivel jó, mivel szeretete örökre megmarad.

35. Kiáltsátok: Ments meg minket, ments ki a pogányok közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, és dicsekedjünk dicséreteddel.

36. Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktõl fogva mindörökké. És az egész nép mondja: Ámen! Alleluja!

37. Dávid otthagyta Aszafot és testvéreit az Úr szövetségének ládája elõtt, hogy állandó szolgálatot teljesítsenek a láda elõtt a napi szertartásnak megfelelõen,

38. ugyanígy Obed-Edomot és hatvannyolc testvérét is. Obed-Edom, Jedutun fia és Hoza voltak a kapuõrök.

39. Cádokot, a papot és testvéreit, a papokat az Úr hajlékához (rendelte), a Gibeon melletti magaslatra,

40. hogy az égõáldozat oltárán reggel és este állandóan bemutassák az áldozatot aszerint, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek szabott.

41. Velük volt Hemán és Jedutun és más kiválasztottak, akiket név szerint arra rendeltek, hogy dicsõítsék az Urat, mivel a szeretete örök.

42. Hemán és Jedutun azért voltak velük, hogy megszólaltassák a harsonát, a citerát és a hangszereket a szent énekek kísérésére. Jedutun fiainak tiszte volt a kapuõrség.

43. Azután a nép hazatért, ki-ki a maga házába. Dávid is hazament, hogy megáldja háza népét.



Livros sugeridos


“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.