1. kai mnhsqhti tou ktisantoV se en hmeraiV neothtoV sou ewV otou mh elqwsin hmerai thV kakiaV kai fqaswsin eth en oiV ereiV ouk estin moi en autoiV qelhma
2. ewV ou mh skotisqh o hlioV kai to fwV kai h selhnh kai oi astereV kai epistreywsin ta nefh opisw tou uetou
3. en hmera h ean saleuqwsin fulakeV thV oikiaV kai diastrafwsin andreV thV dunamewV kai hrghsan ai alhqousai oti wligwqhsan kai skotasousin ai blepousai en taiV opaiV
4. kai kleisousin quraV en agora en asqeneia fwnhV thV alhqoushV kai anasthsetai eiV fwnhn tou strouqiou kai tapeinwqhsontai pasai ai qugatereV tou asmatoV
5. kai ge apo uyouV oyontai kai qamboi en th odw kai anqhsh to amugdalon kai pacunqh h akriV kai diaskedasqh h kappariV oti eporeuqh o anqrwpoV eiV oikon aiwnoV autou kai ekuklwsan en agora oi koptomenoi
6. ewV otou mh anatraph scoinion tou arguriou kai sunqlibh anqemion tou crusiou kai suntribh udria epi thn phghn kai suntrocash o trocoV epi ton lakkon
7. kai epistreyh o couV epi thn ghn wV hn kai to pneuma epistreyh proV ton qeon oV edwken auto
8. mataiothV mataiothtwn eipen o ekklhsiasthV ta panta mataiothV
9. kai perisson oti egeneto ekklhsiasthV sofoV eti edidaxen gnwsin sun ton laon kai ouV exicniasetai kosmion parabolwn
10. polla ezhthsen ekklhsiasthV tou eurein logouV qelhmatoV kai gegrammenon euquthtoV logouV alhqeiaV
11. logoi sofwn wV ta boukentra kai wV hloi pefuteumenoi oi para twn sunagmatwn edoqhsan ek poimenoV enoV kai perisson ex autwn
12. uie mou fulaxai poihsai biblia polla ouk estin perasmoV kai meleth pollh kopwsiV sarkoV
13. teloV logou to pan akouetai ton qeon fobou kai taV entolaV autou fulasse oti touto paV o anqrwpoV
14. oti sun pan to poihma o qeoV axei en krisei en panti parewramenw ean agaqon kai ean ponhron .
Lábjegyzetek:
12:1 - Az a buzdítás, hogy emlékezzünk a Teremtőre a fiatalság korában, rávilágít az Isten korai keresésének fontosságára. Ez hangsúlyozza a hit és a lelki elkötelezettség jelentőségét az élet során (lásd még Példabeszédek 22:6 és Zsolt 119:9).
12:2-5 - Az öregedés metaforája az élet törékenységét és a halál elkerülhetetlenségét szemlélteti. Ez a rész arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk az élet mulandóságán és az értelem keresésének sürgető voltán (lásd még Jakab 4:14 és 2 Korinthus 4:16-18).
12:6-7 - A porba való visszatérés leírása a halandóságot és a bölcs és félelmetes élet szükségességét szimbolizálja. A halál valóságának arra kell ösztönöznie bennünket, hogy ápoljuk napjainkat, és céltudatosan cselekedjünk (lásd még 1Mózes 3:19 és Zsidók 9:27).
12:8-10 - A szerző megerősíti, hogy Isten nélkül minden dolog hiábavaló. A bölcsességre és megértésre való törekvés központi szerepet játszik az értelmes életben, és a szerző tapasztalata átgondolt perspektívát kínál az élet értelmére (lásd még Róma 1:21 és 1 Korinthus 1:25).
12:13-14 - A könyv következtetése hangsúlyozza, hogy az ember kötelessége félni Istent és betartani parancsolatait. Ez a központi üzenet felhívás az engedelmességre és az isteni szuverenitás elismerésére minden dolog felett (lásd még Prédikátor 3:14 és Máté 28:19-20).
Kapcsolódó versek Eclesiastes, 12:
A Prédikátor 12. fejezete azzal a felhívással zárul, hogy emlékezzünk a Teremtőre. Mi a jól megélt élet lényege? Ez a költői és mélyreható szöveg allegorikusan írja le az öregedést, hangsúlyozva az Istenkeresés fontosságát a fiatalságban. A fejezet összefoglalja a könyv témáit: az Isten nélküli élet hiúságát és az Úr félelmét, mint a bölcsesség alapelvét. A Prédikátor 12. fejezete olyan életre hív bennünket, amelynek középpontjában Isten, mint a maradandó értelem egyetlen forrása áll. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek megkoronázzák e befejező fejezet alapvető tanulságait.
Zsoltárok 71:9: "Ne utasíts el öreg koromban; ne hagyj el, ha elfogy az erőm." - Ez a zsoltár a Prédikátor 12:1-7 témáját tükrözi az öregség nehézségeiről.
2Timótheus 3:16-17: "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjavításra és az igazságban való nevelésre, hogy Isten embere minden jó cselekedetre felkészítve legyen." - Ez a rész összecseng a Prédikátor 12:11-el a bölcsek szavainak értékéről.
Máté 12:36: "De mondom nektek, hogy az ítélet napján az emberek számot adnak minden haszontalan szavukról, amelyeket kimondtak." - Ez a Jézustól kapott figyelmeztetés összhangban van a Prédikátor 12:14-vel a végső ítéletről.
5Móz 10:12: "Nos, Izrael, mit kér tőled az Úr, a te Istened, mint hogy féld az Urat, a te Istenedet, járj minden útjain, szeresd őt, és teljes szívedből és teljes erődből szolgáld az Urat, a te Istenedet? lélek," - Ez a vers tükrözi a Prédikátor 12:13 következtetését az Isten félelméről és a parancsolatainak betartásáról.
1Korinthus 13:12: "Most tehát csak egy homályos tükröződést látunk, mint egy tükörben; de majd szemtől szembe látjuk. Most már részben tudom; akkor teljesen ismerni fogom, amint teljesen ismert vagyok." - Pálnak ez a részlete visszhangozza Prédikátor témáját az emberi tudás korlátairól, szemben a tudás teljességével az örökkévalóságban.
FAQ:
Mit jelent az, hogy „emlékezz Teremtődre ifjúkorodban”?
Ez azt jelenti, hogy keresd Istent, amíg még van erőd, mielőtt megérkeznek az öregség nehézségei. (Prédikátor 12:1)
Hogyan írja le a Prédikátor 12. fejezete az öregséget?
Mint a nehézségek időszaka, amikor az érzékek elgyengülnek, és a test elhasználódik. Ez az élet rövidségére emlékeztet bennünket. (Prédikátor 12:2-5)
Mit jelent az, hogy „a por visszatér a földbe, ahogy volt, és a lélek visszatér Istenhez”?
Ez azt jelenti, hogy a test visszatér a föld porába, a szellem pedig visszatér Istenhez, hogy számot adjon. (Prédikátor 12:7)
Mi a Prédikátor végső következtetése az életről?
Az Istent félni és parancsolatainak engedelmeskedni az élet célja, mert minden cselekedetet Ő fog megítélni. (Prédikátor 12:13-14)
Mit tanít a Prédikátor 12. fejezete a végső ítéletről?
Azt tanítja, hogy Isten minden tettet napvilágra hoz, legyen az jó vagy rossz, és mindenkit igazságosan ítél meg. (Prédikátor 12:14)
