1. Filistejci skupiše sve svoje èete u Afeku, a Izraelci se utaboriše kod izvora u Jizreelu.
2. Filistejski su knezovi prolazili sa svojim stotinama i tisuæama, a David i njegovi ljudi išli su sasvim na kraju s Akišem.
3. Filistejski knezovi zapitaše: "Što hoæe ti Hebreji ovdje?" A Akiš odgovori filistejskim knezovima: "Pa ovo je David, sluga izraelskoga kralja Šaula! Veæ je godinu-dvije kod mene, ali nisam našao na njemu ništa sumnjivo od onoga dana kad je prebjegao k meni pa do današnjega dana."
4. Ali filistejski knezovi planuše na njega i rekoše mu: "Pošalji toga èovjeka natrag, neka se vrati na mjesto koje si mu oznaèio. Neka ne ide s nama u boj, da se ne okrene protiv nas u boju! Èime bi se on opet umilio svome gospodaru ako ne glavama ovih naših ljudi?
5. To je onaj isti David o kome se pjevalo igrajuæi: 'Pobi Šaul svoje tisuæe, David na desetke tisuæa!'"
6. Tada Akiš dozva Davida i reèe mu: "Živoga mi Jahve, ti si pošten i meni bi drago bilo da me pratiš u pokretima moje vojske, jer nisam našao nikakva zla na tebi od onoga dana kad si došao k meni pa do današnjega dana. Ali nisi drag u oèima knezova.
7. Zato se sada vrati i otiði s mirom kuæi da ne ozlovoljiš filistejske knezove!"
8. David odvrati Akišu: "Ta što sam uèinio i što si zamjerio svome sluzi od onoga dana kad sam stupio u tvoju službu pa do današnjega dana da ne mogu iæi da se bijem s neprijateljima svoga gospodara kralja?"
9. A Akiš odgovori Davidu: "Ti znaš da si mi drag kao Božji anðeo, ali su filistejski knezovi rekli: 'Neka ne ide s nama u boj!'
10. Zato ustanite rano ujutro, ti i sluge tvoga gospodara koji su došli s tobom, i otiðite na mjesto koje sam vam oznaèio. I nemoj gajiti u svom srcu nikakve mržnje jer si mi mio. Ustat æete, dakle, u rano jutro, èim svane, i otiæi æete!"
11. Tako David sa svojim ljudima ustade rano i krenu odmah ujutro i vrati se u filistejsku zemlju, a Filistejci odoše u Jizreel.
Lábjegyzetek:
29:1-2 - A filiszteusok összegyűjtik csapataikat az Izrael elleni harcra, és a köztük lévő Dávidra gyanakodva tekintenek. Dávid szövetsége Izrael ellenségeivel olyan összetett helyzetet tükröz, amelyben igyekszik biztonságban maradni Saultól (lásd még 1Sámuel 27:1 és 1Sám 28:1-2).
29:3-5 - A filiszteus fejedelmek megkérdőjelezik Dávid jelenlétét a hadseregben, emlékezve Izrael harcosának hírnevére. Dávid Góliát-gyilkosként és hadvezérként szerzett hírneve még ellenségei körében sem merül feledésbe (lásd még 1Sámuel 17:50-52 és 1Sámuel 18:7).
29:6-7 - Ákis, Gát királya védelmezi Dávidot, azt állítva, hogy hűséges volt. Ákhis azonban a belső konfliktusok elkerülése érdekében sürgeti Dávidot, hogy térjen haza, és ne vegyen részt az Izrael elleni harcban. Ez Ákhis diplomáciáját és Dávid ügyességét mutatja a filiszteusokkal való kapcsolatok fenntartásában (lásd még 1Sámuel 27:8-12 és 1Sámuel 30:1-3).
29:8-9 - Dávid megkérdőjelezi a döntést, Ákis azonban megerősíti bizalmát, mondván, hogy Dávid olyan egyenesnek tűnik, mint Isten angyala. Ez felfedi, hogy Dávid milyen mértékben tudta kivívni Ákhis bizalmát, annak ellenére, hogy izraelita volt (lásd még 1Sámuel 28:1-2 és 2Sám 14:17).
29:10-11 - Dávid és emberei visszavonulnak, visszatérnek Ziklagba, ahol végül további nehézségekkel kell szembenézniük. Dávid távozása a csatából azt mutatja, hogy Isten hogyan óvta meg őt attól, hogy saját népe, Izrael ellen harcoljon (lásd még 1Sámuel 30:1-3 és Zsolt 34:7).
Kapcsolódó versek Prva knjiga o Samuelu, 29:
1 Sámuel 29. fejezete elbeszéli Dávid dilemmáját a filiszteusok között. Hogyan használja Isten még ellenségeit is, hogy megvédje felkentjét? Ez a feszült szöveg azt írja le, hogy a filiszteusok vezetői elutasították Dávidot az Izrael elleni csata előtt. A fejezet a bizalom, a hírnév és az isteni gondviselés témáit tárja fel, látszólag negatív körülmények között. David feddhetetlensége megkérdőjeleződik, de a konfliktusból való kilépése biztosított. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják a hűség és az isteni irányítás alapelveit, amelyekről ebben a döntő fontosságú fejezetben tanúskodunk.
Zsoltárok 118:6: "Az Úr velem van; nem fogok félni. Mit tehetnek velem a férfiak?" - Azt a bizalmat tükrözi, amelyet Dávid Istenbe vetett, ahelyett, hogy a filiszteusok védelmére támaszkodott volna.
Példabeszédek 3:5-6: "Bízzál az Úrban teljes szívedből, és ne a saját értelmedre támaszkodj; ismerd az Urat minden utadon, és ő egyengeti ösvényeidet." - Perspektívát kínál arra vonatkozóan, hogyan cselekedhetett Dávid, Istenben bízva az emberi szövetségek helyett.
2Korinthus 6:17: "Ezért menjetek ki közülük, és váljatok külön, azt mondja az Úr. Ne nyúlj tisztátalan dolgokhoz, és szívesen fogadlak." - Dávidnak a filiszteusoktól való elszakadásához kapcsolódik, bár a körülmények kényszerítették rá.
Zsoltárok 26:4-5: "Nem társalogok hamis férfiakkal, és nem lógok képmutatókkal sem. Gyűlölöm a gonosztevők egybegyűlését, és nem ülök a gonoszokkal." - Ez ellentétben áll Dávid filiszteusokkal való korábbi kapcsolatával és későbbi elszakadásával.
Efézus 5:11: "Ne vegyetek részt a sötétség terméketlen munkáiban; inkább tedd ki őket fénynek." - Dávidnak a filiszteusok között fennálló megalkuvó helyzetére és a tőlük való esetleges elszakadására gondol.
FAQ:
Miért utasították el a filiszteusok Dávidot?
A filiszteusok vezetői attól tartottak, hogy Dávid ellenük fordul a csatában, ezért követelték Ákistól, hogy küldje vissza. (1Sámuel 29:3-5)
Mit mondott Ákis Dávidnak, amikor elküldte?
Ákis azt mondta, hogy megbízik Dávidban, de a filiszteusok nem akarták, hogy részt vegyen a háborúban, ezért vissza kell térnie Ciklagba. (1Sámuel 29:6-7)
Hogyan reagált Dávid a filiszteusok döntésére?
Dávid felháborodást színlelve megkérdezte Ákistól, hogy miért nem harcolhat, de engedelmeskedett, és visszatért Ciklagba. (1Sámuel 29:8-11)
Miért féltek a filiszteusok attól, hogy Dávid elárulja őket?
Emlékeztek arra, hogyan győzte le Dávid Góliátot és hírnevét Izraelben, mint nagy harcost. (1Sámuel 29:5)
Mit árul el ez az epizód az isteni gondviselésről?
Azt mutatja, hogy Isten megakadályozta Dávidot abban, hogy harcoljon Izrael ellen, megőrizve feddhetetlenségét és jövőbeli uralmát. (1Sámuel 29:11)
