1. Los filisteos concentraron todas sus fuerzas en Aféc, y los israelitas acamparon junto a la fuente que está en Izreel.
2. Los príncipes de los filisteos avanzaban al frente de divisiones de cien y de mil, mientras que David y sus hombres marchaban a la retaguardia con Aquís.
3. Entonces los jefes filisteos preguntaron: "¿Qué hacen aquí esos hebreos?". Aquís les respondió: "¿No ven que es David, el servidor de Saúl, rey de Israel? Ya hace uno o dos años que está conmigo, y no lo he sorprendido en ninguna falla, desde que se pasó a mi servicio hasta el día de hoy".
4. Pero los jefes filisteos se irritaron contra Aquís y le dijeron: "¡Despide a ese hombre! Que se vuelva al lugar que le has asignado y no baje a combatir con nosotros, no sea que lo tengamos como adversario en pleno combate. ¿Con qué va a congraciarse con su señor sino con la cabeza de estos hombres?
5. ¿No es él acaso ese David de quien decían, cantando y bailando: ‘Saúl ha matado a miles y David a decenas de miles’?".
6. Entonces Aquís llamó a David y le dijo: "¡Por la vida del Señor, tú eres un hombre derecho! Me gusta verte actuar conmigo en el ejército, porque no te he sorprendido en nada malo, desde que te presentaste a mí hasta el día de hoy. Pero tú no eres persona grata a los príncipes.
7. Por eso, vuélvete en paz, y así no harás nada que desagrade a los príncipes de los filisteos".
8. David dijo a Aquís: "¿Qué he hecho? ¿Has sorprendido a tu servidor en alguna falla, desde que entré a tu servicio hasta hoy, para que no pueda ir a combatir contra los enemigos de mi señor, el rey?".
9. Aquís respondió a David: "Sí, ya lo sé. Tú eres tan grato a mis ojos como un ángel de Dios. Pero los jefes filisteos han dicho que no subas con nosotros al combate.
10. Levántate entonces mañana bien temprano, tú y los servidores de tu señor que vinieron contigo, y váyanse de aquí apenas aclare".
11. David y sus hombres se levantaron bien temprano, para partir de madrugada y regresar al país de los filisteos. Estos, por su parte, subieron a Izreel.
Lábjegyzetek:
29:1-2 - A filiszteusok összegyűjtik csapataikat az Izrael elleni harcra, és a köztük lévő Dávidra gyanakodva tekintenek. Dávid szövetsége Izrael ellenségeivel olyan összetett helyzetet tükröz, amelyben igyekszik biztonságban maradni Saultól (lásd még 1Sámuel 27:1 és 1Sám 28:1-2).
29:3-5 - A filiszteus fejedelmek megkérdőjelezik Dávid jelenlétét a hadseregben, emlékezve Izrael harcosának hírnevére. Dávid Góliát-gyilkosként és hadvezérként szerzett hírneve még ellenségei körében sem merül feledésbe (lásd még 1Sámuel 17:50-52 és 1Sámuel 18:7).
29:6-7 - Ákis, Gát királya védelmezi Dávidot, azt állítva, hogy hűséges volt. Ákhis azonban a belső konfliktusok elkerülése érdekében sürgeti Dávidot, hogy térjen haza, és ne vegyen részt az Izrael elleni harcban. Ez Ákhis diplomáciáját és Dávid ügyességét mutatja a filiszteusokkal való kapcsolatok fenntartásában (lásd még 1Sámuel 27:8-12 és 1Sámuel 30:1-3).
29:8-9 - Dávid megkérdőjelezi a döntést, Ákis azonban megerősíti bizalmát, mondván, hogy Dávid olyan egyenesnek tűnik, mint Isten angyala. Ez felfedi, hogy Dávid milyen mértékben tudta kivívni Ákhis bizalmát, annak ellenére, hogy izraelita volt (lásd még 1Sámuel 28:1-2 és 2Sám 14:17).
29:10-11 - Dávid és emberei visszavonulnak, visszatérnek Ziklagba, ahol végül további nehézségekkel kell szembenézniük. Dávid távozása a csatából azt mutatja, hogy Isten hogyan óvta meg őt attól, hogy saját népe, Izrael ellen harcoljon (lásd még 1Sámuel 30:1-3 és Zsolt 34:7).
Kapcsolódó versek I Samuel, 29:
1 Sámuel 29. fejezete elbeszéli Dávid dilemmáját a filiszteusok között. Hogyan használja Isten még ellenségeit is, hogy megvédje felkentjét? Ez a feszült szöveg azt írja le, hogy a filiszteusok vezetői elutasították Dávidot az Izrael elleni csata előtt. A fejezet a bizalom, a hírnév és az isteni gondviselés témáit tárja fel, látszólag negatív körülmények között. David feddhetetlensége megkérdőjeleződik, de a konfliktusból való kilépése biztosított. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják a hűség és az isteni irányítás alapelveit, amelyekről ebben a döntő fontosságú fejezetben tanúskodunk.
Zsoltárok 118:6: "Az Úr velem van; nem fogok félni. Mit tehetnek velem a férfiak?" - Azt a bizalmat tükrözi, amelyet Dávid Istenbe vetett, ahelyett, hogy a filiszteusok védelmére támaszkodott volna.
Példabeszédek 3:5-6: "Bízzál az Úrban teljes szívedből, és ne a saját értelmedre támaszkodj; ismerd az Urat minden utadon, és ő egyengeti ösvényeidet." - Perspektívát kínál arra vonatkozóan, hogyan cselekedhetett Dávid, Istenben bízva az emberi szövetségek helyett.
2Korinthus 6:17: "Ezért menjetek ki közülük, és váljatok külön, azt mondja az Úr. Ne nyúlj tisztátalan dolgokhoz, és szívesen fogadlak." - Dávidnak a filiszteusoktól való elszakadásához kapcsolódik, bár a körülmények kényszerítették rá.
Zsoltárok 26:4-5: "Nem társalogok hamis férfiakkal, és nem lógok képmutatókkal sem. Gyűlölöm a gonosztevők egybegyűlését, és nem ülök a gonoszokkal." - Ez ellentétben áll Dávid filiszteusokkal való korábbi kapcsolatával és későbbi elszakadásával.
Efézus 5:11: "Ne vegyetek részt a sötétség terméketlen munkáiban; inkább tedd ki őket fénynek." - Dávidnak a filiszteusok között fennálló megalkuvó helyzetére és a tőlük való esetleges elszakadására gondol.
FAQ:
Miért utasították el a filiszteusok Dávidot?
A filiszteusok vezetői attól tartottak, hogy Dávid ellenük fordul a csatában, ezért követelték Ákistól, hogy küldje vissza. (1Sámuel 29:3-5)
Mit mondott Ákis Dávidnak, amikor elküldte?
Ákis azt mondta, hogy megbízik Dávidban, de a filiszteusok nem akarták, hogy részt vegyen a háborúban, ezért vissza kell térnie Ciklagba. (1Sámuel 29:6-7)
Hogyan reagált Dávid a filiszteusok döntésére?
Dávid felháborodást színlelve megkérdezte Ákistól, hogy miért nem harcolhat, de engedelmeskedett, és visszatért Ciklagba. (1Sámuel 29:8-11)
Miért féltek a filiszteusok attól, hogy Dávid elárulja őket?
Emlékeztek arra, hogyan győzte le Dávid Góliátot és hírnevét Izraelben, mint nagy harcost. (1Sámuel 29:5)
Mit árul el ez az epizód az isteni gondviselésről?
Azt mutatja, hogy Isten megakadályozta Dávidot abban, hogy harcoljon Izrael ellen, megőrizve feddhetetlenségét és jövőbeli uralmát. (1Sámuel 29:11)
