1. Die Philister versammelten ihr ganzes Heer bei Afek, während die Israeliten ihr Lager an der Quelle bei Jesreel aufgeschlagen hatten.
2. Als nun die Fürsten der Philister mit ihren Hundertschaften und Tausendschaften auf dem Marsch waren - David und seine Männer zogen mit Achisch am Schluss -,
3. fragten die Obersten der Philister: Was sollen diese Hebräer hier? Achisch antwortete den Obersten der Philister: Das ist doch David, der Knecht Sauls, des Königs von Israel, der seit Jahr und Tag bei mir ist. Seit dem Tag, da er übergelaufen ist, bis heute fand ich bei ihm nichts Nachteiliges.
4. Die Obersten der Philister aber wurden zornig auf ihn und sagten zu ihm: Schick den Mann zurück! Er soll an den Ort zurückkehren, den du ihm zugewiesen hast, und nicht mit uns in den Kampf ziehen. Dann kann er sich in der Schlacht nicht gegen uns wenden. Womit könnte er sich die Gunst seines Herrn besser erwerben als mit den Köpfen unserer Leute hier?
5. Ist das nicht der gleiche David, von dem man beim Reigentanz gesungen hat: Saul hat Tausend erschlagen, David aber Zehntausend?
6. Da rief Achisch David zu sich und sagte zu ihm: So wahr Jahwe lebt, du bist ein aufrechter Mann und es wäre in meinen Augen gut, wenn du mit mir ins Feld ziehen und wieder zurückkommen würdest; denn ich habe an dir nichts Unrechtes entdeckt seit dem Tag, an dem du zu mir gekommen bist, bis heute. Aber den Fürsten bist du nicht genehm.
7. Darum kehr jetzt um und zieh in Frieden; so wirst du nichts tun, was den Fürsten der Philister missfällt.
8. David sagte zu Achisch: Was habe ich denn getan? Was hast du an deinem Knecht auszusetzen gehabt von dem Tag an, an dem ich in deinen Dienst getreten bin, bis heute? Warum darf ich nicht mitkommen und gegen die Feinde meines Herrn, des Königs, kämpfen?
9. Achisch antwortete David: Gewiss, mir bist du teuer wie ein Engel Gottes; aber die Obersten der Philister haben gesagt: Er soll nicht mit uns in den Kampf ziehen.
10. Darum brich morgen früh auf, samt den Knechten deines Herrn, die mit dir gekommen sind. Brecht morgen früh auf, sobald es hell wird, und geht (nach Hause)!
11. David machte sich also mit seinen Männern in aller Frühe auf den Weg; er zog noch am Morgen weg und kehrte ins Land der Philister zurück; die Philister aber zogen nach Jesreel hinauf.
Lábjegyzetek:
29:1-2 - A filiszteusok összegyűjtik csapataikat az Izrael elleni harcra, és a köztük lévő Dávidra gyanakodva tekintenek. Dávid szövetsége Izrael ellenségeivel olyan összetett helyzetet tükröz, amelyben igyekszik biztonságban maradni Saultól (lásd még 1Sámuel 27:1 és 1Sám 28:1-2).
29:3-5 - A filiszteus fejedelmek megkérdőjelezik Dávid jelenlétét a hadseregben, emlékezve Izrael harcosának hírnevére. Dávid Góliát-gyilkosként és hadvezérként szerzett hírneve még ellenségei körében sem merül feledésbe (lásd még 1Sámuel 17:50-52 és 1Sámuel 18:7).
29:6-7 - Ákis, Gát királya védelmezi Dávidot, azt állítva, hogy hűséges volt. Ákhis azonban a belső konfliktusok elkerülése érdekében sürgeti Dávidot, hogy térjen haza, és ne vegyen részt az Izrael elleni harcban. Ez Ákhis diplomáciáját és Dávid ügyességét mutatja a filiszteusokkal való kapcsolatok fenntartásában (lásd még 1Sámuel 27:8-12 és 1Sámuel 30:1-3).
29:8-9 - Dávid megkérdőjelezi a döntést, Ákis azonban megerősíti bizalmát, mondván, hogy Dávid olyan egyenesnek tűnik, mint Isten angyala. Ez felfedi, hogy Dávid milyen mértékben tudta kivívni Ákhis bizalmát, annak ellenére, hogy izraelita volt (lásd még 1Sámuel 28:1-2 és 2Sám 14:17).
29:10-11 - Dávid és emberei visszavonulnak, visszatérnek Ziklagba, ahol végül további nehézségekkel kell szembenézniük. Dávid távozása a csatából azt mutatja, hogy Isten hogyan óvta meg őt attól, hogy saját népe, Izrael ellen harcoljon (lásd még 1Sámuel 30:1-3 és Zsolt 34:7).
Kapcsolódó versek Das erste Buch Samuel, 29:
1 Sámuel 29. fejezete elbeszéli Dávid dilemmáját a filiszteusok között. Hogyan használja Isten még ellenségeit is, hogy megvédje felkentjét? Ez a feszült szöveg azt írja le, hogy a filiszteusok vezetői elutasították Dávidot az Izrael elleni csata előtt. A fejezet a bizalom, a hírnév és az isteni gondviselés témáit tárja fel, látszólag negatív körülmények között. David feddhetetlensége megkérdőjeleződik, de a konfliktusból való kilépése biztosított. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják a hűség és az isteni irányítás alapelveit, amelyekről ebben a döntő fontosságú fejezetben tanúskodunk.
Zsoltárok 118:6: "Az Úr velem van; nem fogok félni. Mit tehetnek velem a férfiak?" - Azt a bizalmat tükrözi, amelyet Dávid Istenbe vetett, ahelyett, hogy a filiszteusok védelmére támaszkodott volna.
Példabeszédek 3:5-6: "Bízzál az Úrban teljes szívedből, és ne a saját értelmedre támaszkodj; ismerd az Urat minden utadon, és ő egyengeti ösvényeidet." - Perspektívát kínál arra vonatkozóan, hogyan cselekedhetett Dávid, Istenben bízva az emberi szövetségek helyett.
2Korinthus 6:17: "Ezért menjetek ki közülük, és váljatok külön, azt mondja az Úr. Ne nyúlj tisztátalan dolgokhoz, és szívesen fogadlak." - Dávidnak a filiszteusoktól való elszakadásához kapcsolódik, bár a körülmények kényszerítették rá.
Zsoltárok 26:4-5: "Nem társalogok hamis férfiakkal, és nem lógok képmutatókkal sem. Gyűlölöm a gonosztevők egybegyűlését, és nem ülök a gonoszokkal." - Ez ellentétben áll Dávid filiszteusokkal való korábbi kapcsolatával és későbbi elszakadásával.
Efézus 5:11: "Ne vegyetek részt a sötétség terméketlen munkáiban; inkább tedd ki őket fénynek." - Dávidnak a filiszteusok között fennálló megalkuvó helyzetére és a tőlük való esetleges elszakadására gondol.
FAQ:
Miért utasították el a filiszteusok Dávidot?
A filiszteusok vezetői attól tartottak, hogy Dávid ellenük fordul a csatában, ezért követelték Ákistól, hogy küldje vissza. (1Sámuel 29:3-5)
Mit mondott Ákis Dávidnak, amikor elküldte?
Ákis azt mondta, hogy megbízik Dávidban, de a filiszteusok nem akarták, hogy részt vegyen a háborúban, ezért vissza kell térnie Ciklagba. (1Sámuel 29:6-7)
Hogyan reagált Dávid a filiszteusok döntésére?
Dávid felháborodást színlelve megkérdezte Ákistól, hogy miért nem harcolhat, de engedelmeskedett, és visszatért Ciklagba. (1Sámuel 29:8-11)
Miért féltek a filiszteusok attól, hogy Dávid elárulja őket?
Emlékeztek arra, hogyan győzte le Dávid Góliátot és hírnevét Izraelben, mint nagy harcost. (1Sámuel 29:5)
Mit árul el ez az epizód az isteni gondviselésről?
Azt mutatja, hogy Isten megakadályozta Dávidot abban, hogy harcoljon Izrael ellen, megőrizve feddhetetlenségét és jövőbeli uralmát. (1Sámuel 29:11)
