Salmos, 10

1. Ao mestre de canto. De Davi. É junto do Senhor que procuro refúgio. Por que dizer-me: “Foge, velozmente, para a montanha, como um pássaro;*

1. Uram, miért vagy oly messze? Miért rejtõzöl el a szükség idején?

2. eis que os maus entesam seu arco e ajustam a flecha na corda, para ferir, de noite, os que têm o coração reto.

2. A gonosz hetvenkedik, a szegény meg retteg, rászedve a cseltõl, amit az kieszelt.

3. Quando os próprios fundamentos se abalam, que pode fazer ainda o justo?”.

3. A bûnös dicsekszik kedvteléseivel, a rabló káromkodik, az istentelen semmibe veszi az Urat:

4. Entretanto, o Senhor habita em seu templo, o Senhor tem seu trono no céu. Sua vista está atenta, seus olhares observam os filhos dos homens.*

4. "Haragja fenn a magasban, bosszút nem áll, Isten nincs!" - ez minden gondolata.

5. O Senhor sonda o justo como o ímpio, mas aquele que ama a injustiça, ele o aborrece.

5. Mivel útjai mindig sikeresek, s ítéleteid túl messzinek tûnnek neki, gúnyolja összes ellenfelét.

6. Sobre os ímpios ele fará cair uma chuva de fogo e de enxofre; um vento abrasador de procela será o seu quinhão.

6. Így beszél szívében: "Nemzedékeken át nem ingok meg soha."

7. Porque o Senhor é justo, ele ama a justiça; e os homens retos contemplarão a sua face.

7. Átkot szór és nem éri baj, szája álnoksággal és hazugsággal tele, nyelve alatt romlás és gazság rejtõzik.

8.

8. A nádba bújva les, hogy az ártatlant orvul megölje, szeme a szegényt fürkészi.

9.

9. Úgy bújik meg a lesen, mint az oroszlán a sûrûben: várja, hogy ráronthasson a védtelenre, megragadja és hálójába húzza a szegényt.

10.

10. Figyel, rejtõzik, a földre lapul, s a gyenge áldozatul esik hatalmának.

11.

11. Ezt mondja szívében: "Isten elfelejtett, elfordította tekintetét, nem látja, mit teszek."

12.

12. Kelj fel, Uram, ó Istenem, emeld föl kezed, ne feledd el a szenvedõt!

13.

13. Miért vetheti meg a gonosz az Istent? Miért mondogatja szívében: "Úgysem áll bosszút!"?

14.

14. De te látsz, ismersz jajszót és szükséget, és mindent a kezedben tartasz. A szegény rád bízza magát, az árvának te vagy gyámola.

15.

15. Törd el a bûnösnek, az álnoknak karját, torold meg gonoszságát, hadd szünjön meg élni!

16.

16. Az Úr király örökre. Országából eltûntek a pogányok.

17.

17. A szegények kívánságát meghallgattad, Uram, megerõsítetted szívüket. Figyelmedet feléjük fordítottad.

18.

18. Az árvának és elnyomottnak igazságot szerzel, hogy az ember, a földbõl alkotott, ne rettegjen többé soha.