Salmos, 94

1. Vinde, manifestemos nossa alegria ao Senhor, aclamemos o rochedo de nossa salvação;*

1. Uram, te a megtorlás Istene vagy. Megtorlásnak Istene, mutatkozz meg!

2. apresentemo-nos diante dele com louvores, e cantemos-lhe alegres cânticos,

2. Kelj föl, te, aki ítélkezel a föld felett, és fizess meg az elbizakodottaknak, ahogy megérdemlik.

3. porque o Senhor é um Deus imenso, um rei que ultrapassa todos os deuses;

3. Meddig fog még, Uram, a bûnös, meddig fog még a gonosz dicsekedni?

4. nas suas mãos estão as profundezas da terra, e os cumes das montanhas lhe pertencem.

4. Meddig locsognak még arcátlanul, és meddig pöffeszkednek a gonosztevõk?

5. Dele é o mar, ele o criou, assim como a terra firme, obra de suas mãos.

5. Uram, eltapodják népedet, legázolják örökségedet.

6. Vinde, inclinemo-nos em adoração, de joelhos diante do Senhor que nos criou.

6. Özvegyet, idegent legyilkolnak és az árvát is tönkreteszik.

7. Ele é nosso Deus; nós somos o povo de que ele é o pastor, as ovelhas que as suas mãos conduzem. Oxalá ouvísseis hoje a sua voz:*

7. Azt mondogatják: "Az Úr nem látja, Jákob Istene nem veszi észre."

8. “Não vos torneis endurecidos como em Meriba, como no dia de Massa no deserto,*

8. Szálljatok magatokba, ti balgák a nép közt, esztelenek, mikor lesztek bölcsek?

9. onde vossos pais me provocaram e me tentaram, apesar de terem visto as minhas obras.

9. Aki a fület alkotta, az ne hallana, s aki a szemet csinálta, az ne látna?

10. Durante quarenta anos desgostou-me aquela geração, e eu disse: “É um povo de coração desviado, que não conhece os meus desígnios.

10. Aki a népeket neveli, az ne fenyítene? Õ, aki ismerni tanítja az embereket?

11. Por isso, jurei na minha cólera: Não hão de entrar no lugar do meu repouso”.

11. Az Úr átlátja az ember gondolatait, tudja, hogy csak fuvallat az.

12.

12. Boldog ember, akit te tanítasz, Uram, akit törvényed szerint nevelsz,

13.

13. hogy a rossz napok elmúltával nyugalmat adj neki, ám a gonoszt elnyeli a sír.

14.

14. Az Úr nem veti el népét, nem hagyja el örökségét.

15.

15. Mert az ítélet visszatér az igazságossághoz, és a tiszta szívûek mind követik majd.

16.

16. Ki áll mellém a gonoszokkal szemben, az ártók ellen ki segít nekem?

17.

17. Ha az Úr nem segítene, lelkem csakhamar csendben nyugodnék.

18.

18. Ha már azt hiszem, hogy inog a lábam, akkor is megvéd a kegyelmed, Uram.

19.

19. Ha a szívben felgyülemlik a gond, vigasztalásod felvidítja a lelkem.

20.

20. A gonoszság székével vagy-e szövetségben, amely a törvény látszatával gyötrelmet teremt?

21.

21. Ha rátörnek is az igaz lelkére, és ártatlan vért ítélnek is el,

22.

22. bizony akkor is az Úr az erõsségem, menedékem sziklája az Isten.

23.

23. Õ megtorolja rajtuk a vétket, saját gonoszságuk által veszti el õket. Igen, elveszti õket az Úr, a mi Istenünk!