Salmos, 82

1. Cântico. Salmo de Asaf*

1. (Aszaf zsoltára.) Isten fölkel a hatalmasságok tanácsában, az istenek körében tart ítéletet.

2. Senhor, não fiqueis silencioso, não permaneçais surdo, nem insensível, ó Deus.

2. "Meddig ítéltek még igazságtalanul, meddig pártoljátok még a gonosz ügyet?

3. Porque eis que se tumultuam vossos inimigos, levantam a cabeça aqueles que vos odeiam.

3. Fogjátok pártját az elnyomott özvegynek, szerezzetek igazságot a gyengének, szegénynek.

4. Urdem tramas para o vosso povo, conspiram contra vossos protegidos.

4. Az elnyomottat és a szûkölködõt tegyétek szabaddá, mentsétek ki a gonoszok kezébõl!"

5. “Vinde – dizem eles –, exterminemo-lo dentre os povos, desapareça a própria lembrança do nome de Israel.”

5. De õk nem hallják és nem értik ezt, mivel sötétségben járnak; a föld minden erõi meginognak.

6. Com efeito, eles conspiram de comum acordo e contra vós fazem coalizão:

6. Bár azt mondtam: "Isteneknek mondanak titeket, és a Magasságbeli fiai vagytok mind."

7. os nômades de Edom e os ismaelitas, Moab e os agarenos,

7. Mégis meghaltok, mint az emberek, és elhulltok, mint a többi nagyok.

8. Gebal, Amon e Amalec, a Filisteia com as gentes de Tiro.

8. Kelj föl, Istenünk, ítéld meg a földet, mert valóban a tied minden nép!

9. Também os assírios a eles se uniram, e aos filhos de Lot ofereceram a sua força.

9.

10. Tratai-os como Madiã e Sísara, e Jabin junto à torrente de Cison!*

10.

11. Eles pereceram todos em Endor e serviram de adubo para a terra.*

11.

12. Tratai seus chefes como Oreb e Zeb; como Zebá e Sálmana, seus príncipes,*

12.

13. que disseram: “Tomemos posse das terras onde Deus reside”.

13.

14. Ó meu Deus, fazei deles como folhas que o turbilhão revolve, como a palha carregada pelo vento,

14.

15. Como o fogo que devora a mata, como a labareda que incendeia os montes;

15.

16. Persegui-os com a vossa tempestade, apavorai-os com o vosso furacão.

16.

17. Cobri-lhes a face da ignomínia, para que, vencidos, busquem, Senhor, o vosso nome.

17.

18. Enchei-os de vergonha e de humilhação eternas, que eles pereçam confundidos.

18.

19. E que reconheçam que só vós, cujo nome é Senhor, sois o Altíssimo sobre toda a terra.

19.