1. su de o qeoV hmwn crhstoV kai alhqhV makroqumoV kai eleei dioikwn ta panta
2. kai gar ean amartwmen soi esmen eidoteV sou to kratoV ouc amarthsomeqa de eidoteV oti soi lelogismeqa
3. to gar epistasqai se oloklhroV dikaiosunh kai eidenai sou to kratoV riza aqanasiaV
4. oute gar eplanhsen hmaV anqrwpwn kakotecnoV epinoia oude skiagrafwn ponoV akarpoV eidoV spilwqen crwmasin dihllagmenoiV
5. wn oyiV afrosin eiV orexin ercetai poqei te nekraV eikonoV eidoV apnoun
6. kakwn erastai axioi te toioutwn elpidwn kai oi drwnteV kai oi poqounteV kai oi sebomenoi
7. kai gar kerameuV apalhn ghn qlibwn epimocqon plassei proV uphresian hmwn en ekaston all' ek tou autou phlou aneplasato ta te twn kaqarwn ergwn doula skeuh ta te enantia panta omoiwV toutwn de eterou tiV ekastou estin h crhsiV krithV o phlourgoV
8. kai kakomocqoV qeon mataion ek tou autou plassei phlou oV pro mikrou ek ghV genhqeiV met' oligon poreuetai ex hV elhmfqh to thV yuchV apaithqeiV creoV
9. all' estin autw frontiV ouc oti mellei kamnein oud' oti bracutelh bion ecei all' antereidetai men crusourgoiV kai argurocooiV calkoplastaV te mimeitai kai doxan hgeitai oti kibdhla plassei
10. spodoV h kardia autou kai ghV eutelestera h elpiV autou phlou te atimoteroV o bioV autou
11. oti hgnohsen ton plasanta auton kai ton empneusanta autw yuchn energousan kai emfushsanta pneuma zwtikon
12. all' elogisanto paignion einai thn zwhn hmwn kai ton bion panhgurismon epikerdh dein gar fhsin oqen dh kan ek kakou porizein
13. outoV gar para pantaV oiden oti amartanei ulhV gewdouV euqrausta skeuh kai glupta dhmiourgwn
14. panteV de afronestatoi kai talaneV uper yuchn nhpiou oi ecqroi tou laou sou katadunasteusanteV auton
15. oti kai panta ta eidwla twn eqnwn elogisanto qeouV oiV oute ommatwn crhsiV eiV orasin oute rineV eiV sunolkhn aeroV oute wta akouein oute daktuloi ceirwn eiV yhlafhsin kai oi podeV autwn argoi proV epibasin
16. anqrwpoV gar epoihsen autouV kai to pneuma dedaneismenoV eplasen autouV oudeiV gar autw omoion anqrwpoV iscuei plasai qeon
17. qnhtoV de wn nekron ergazetai cersin anomoiV kreittwn gar estin twn sebasmatwn autou wn autoV men ezhsen ekeina de oudepote
18. kai ta zwa de ta ecqista sebontai anoia gar sugkrinomena twn allwn esti ceirona
19. oud' oson epipoqhsai wV en zwwn oyei kala tugcanei ekpefeugen de kai ton tou qeou epainon kai thn eulogian autou
Lábjegyzetek:
15:1-4 - A bálványimádás hiábavalóságának leírása hangsúlyozza, hogy a bálványoknak miért nincs hatalmuk, és hogy Isten bölcsessége elengedhetetlen az igaz és a hamis megkülönböztetéséhez (lásd még Jeremiás 10:14 és Zsolt 135:15-18).
15:5-7 - A bölcsek és a gonoszok összehasonlítása azt szemlélteti, hogy akik Isten bölcsességét keresik, azokat az igazsághoz vezetik, míg a gonoszok saját csapdáikba esnek (lásd még Példabeszédek 14:12 és Efézus 4:17-19).
15:8-10 - A Teremtő felmagasztalása és az az állítás, hogy egyedül Ő méltó az imádatra, megerősíti azt az elképzelést, hogy az igazi bölcsesség az Istennel való személyes kapcsolatból fakad, szemben a bálványimádással (lásd még Zsolt 95:6 és Róma 1:25).
15:11-14 - A bálványimádás által az elmében és a szívben okozott romlásra való figyelmeztetés azt mutatja, hogy szükség van védelemre azokkal a befolyásokkal szemben, amelyek elvonják a figyelmet Isten igaz ismeretéről (lásd még 2 Korinthus 6:14-18 és 1 Péter 5:8).
15:15-17 - Az a kijelentés, hogy a bölcseket Isten világossága vezérli, felfedi a lelki megvilágosodás fontosságát a hívő életében. Reményt nyújt, hogy az isteni világosság még a sötétség idején is elvezethet az igazsághoz (lásd még Zsolt 119:105 és János 8:12).
Kapcsolódó versek Sabedoria, 15:
A Bölcsesség 15. fejezete az igaz Istent magasztalja a bálványokkal ellentétben. Hogyan viszonyul Izrael Istene a pogány istenekhez? Ez az erőteljes szöveg megerősíti az igaz Isten jóságát, igazságosságát és irgalmát. A fejezet kigúnyolja a bálványok készítését és imádását, leleplezi tehetetlenségüket. A 15. bölcsesség hangsúlyozza, hogy Isten ismerete a halhatatlanság és az erény igazi forrása. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek összhangban állnak e fejezet teológiai témáival az igaz Isten felsőbbségéről.
Ésaiás 64:8: "De most, Uram, te vagy a mi Atyánk; mi vagyunk az agyag, te pedig a mi fazekasunk; és mindannyian a te kezed munkája vagyunk." - Ez a vers a Bölcsesség 15:7-13-hoz kapcsolódik, amely a fazekasról és munkájáról beszél.
Zsoltárok 115:3-8: "De a mi Istenünk a mennyben van; Azt csinált, amit akart. Bálványaik ezüst és arany, emberkezek munkái..." - Ez a rész a Bölcsesség 15:15-17 témáját visszhangozza a bálványok hiábavalóságáról az igaz Istenhez képest.
Habakuk 2:18-19: "Mit ér egy faragott kép, miután készítője kifaragta? az olvadt kép, amely hazugságra tanít, így a mesterember bízik munkájában, néma bálványokat készít? Jaj annak, aki azt mondja a botnak: Ébredj! és a néma kőnek: Ébredj! Ez taníthat? Íme, arannyal és ezüsttel van borítva, de nincs benne lehelet." - Ezek a versek osztják a Bölcsesség 15:15-17 témáját az emberi kéz által készített bálványimádás ostobaságáról.
Róma 1:25: "Mert hazugsággá változtatták Isten igazságát, és jobban tisztelték és szolgálták a teremtményt, mint a Teremtőt, aki örökké áldott. Ámen." - Ez a rész a Bölcsesség 15:1-3 témáját tükrözi az igaz Isten megismerésének és imádásának fontosságáról.
1Thesszalonika 1:9: "Mert ők maguk hirdetik rólunk, milyen bejárásunk volt veled, és hogyan fordultál Istenhez a bálványoktól, hogy szolgáld az élő és igaz Istent," - Ez a vers a Bölcsesség 15:1-3 témáját visszhangozza az igaz Istenhez való fordulás és a bálványoktól való elfordulás fontosságáról.
FAQ:
Mit mond a Bölcsesség 15. fejezete a bűn természetéről?
A 15. bölcsesség felfedi, hogy a bűn megrontja az emberi természetet, és arra készteti az embereket, hogy elferdítsék az igazságot, és figyelmen kívül hagyják a Teremtőt. (Bölcsesség 15:1-5)
Hogyan tekintik a bálványimádást a Bölcsesség 15-ben?
A bálványimádást az igaz imádat eltorzításának tekintik, mivel azok, akik ezt gyakorolják, a Teremtőt a teremtéssel helyettesítik. (Bölcsesség 15:7-10)
Mit tanít a Bölcsesség 15. fejezete Isten irgalmáról?
A 15. bölcsesség kiemeli Isten irgalmát az emberi vétkek kijavításában, valamint a bűnbánat és a megbocsátás lehetőségének felajánlásában. (Bölcsesség 15:1-5)
Hogyan ábrázolja az isteni igazságszolgáltatást a Bölcsesség 15?
Az isteni igazságosság igazságos és hajthatatlan, bünteti a bálványimádást és üdvösséget kínál azoknak, akik hozzá fordulnak. (Bölcsesség 15:1-5)
Mit tanít a Bölcsesség 15. fejezete Isten igaz imádatáról?
Isten igaz imádata az, amely elismeri szuverenitását és tiszteli teremtését, elutasítva a bálványimádást és a romlottságot. (Bölcsesség 15:11-16)
