1. kai meta tauta eishlqen mwushV kai aarwn proV faraw kai eipan autw tade legei kurioV o qeoV israhl exaposteilon ton laon mou ina moi eortaswsin en th erhmw
2. kai eipen faraw tiV estin ou eisakousomai thV fwnhV autou wste exaposteilai touV uiouV israhl ouk oida ton kurion kai ton israhl ouk exapostellw
3. kai legousin autw o qeoV twn ebraiwn proskeklhtai hmaV poreusomeqa oun odon triwn hmerwn eiV thn erhmon opwV quswmen tw qew hmwn mhpote sunanthsh hmin qanatoV h fonoV
4. kai eipen autoiV o basileuV aiguptou ina ti mwush kai aarwn diastrefete ton laon mou apo twn ergwn apelqate ekastoV umwn proV ta erga autou
5. kai eipen faraw idou nun poluplhqei o laoV mh oun katapauswmen autouV apo twn ergwn
6. sunetaxen de faraw toiV ergodiwktaiV tou laou kai toiV grammateusin legwn
7. ouketi prosteqhsetai didonai acuron tw law eiV thn plinqourgian kaqaper ecqeV kai trithn hmeran autoi poreuesqwsan kai sunagagetwsan eautoiV acura
8. kai thn suntaxin thV plinqeiaV hV autoi poiousin kaq' ekasthn hmeran epibaleiV autoiV ouk afeleiV ouden scolazousin gar dia touto kekragasin legonteV poreuqwmen kai quswmen tw qew hmwn
9. barunesqw ta erga twn anqrwpwn toutwn kai merimnatwsan tauta kai mh merimnatwsan en logoiV kenoiV
10. katespeudon de autouV oi ergodiwktai kai oi grammateiV kai elegon proV ton laon legonteV tade legei faraw ouketi didwmi umin acura
11. autoi umeiV poreuomenoi sullegete eautoiV acura oqen ean eurhte ou gar afaireitai apo thV suntaxewV umwn ouqen
12. kai diesparh o laoV en olh aiguptw sunagagein kalamhn eiV acura
13. oi de ergodiwktai katespeudon autouV legonteV sunteleite ta erga ta kaqhkonta kaq' hmeran kaqaper kai ote to acuron edidoto umin
14. kai emastigwqhsan oi grammateiV tou genouV twn uiwn israhl oi katastaqenteV ep' autouV upo twn epistatwn tou faraw legonteV dia ti ou sunetelesate taV suntaxeiV umwn thV plinqeiaV kaqaper ecqeV kai trithn hmeran kai to thV shmeron
15. eiselqonteV de oi grammateiV twn uiwn israhl katebohsan proV faraw legonteV ina ti outwV poieiV toiV soiV oiketaiV
16. acuron ou didotai toiV oiketaiV sou kai thn plinqon hmin legousin poiein kai idou oi paideV sou memastigwntai adikhseiV oun ton laon sou
17. kai eipen autoiV scolazete scolastai este dia touto legete poreuqwmen quswmen tw qew hmwn
18. nun oun poreuqenteV ergazesqe to gar acuron ou doqhsetai umin kai thn suntaxin thV plinqeiaV apodwsete
19. ewrwn de oi grammateiV twn uiwn israhl eautouV en kakoiV legonteV ouk apoleiyete thV plinqeiaV to kaqhkon th hmera
20. sunhnthsan de mwush kai aarwn ercomenoiV eiV sunanthsin autoiV ekporeuomenwn autwn apo faraw
21. kai eipan autoiV idoi o qeoV umaV kai krinai oti ebdeluxate thn osmhn hmwn enantion faraw kai enantion twn qerapontwn autou dounai romfaian eiV taV ceiraV autou apokteinai hmaV
22. epestreyen de mwushV proV kurion kai eipen kurie dia ti ekakwsaV ton laon touton kai ina ti apestalkaV me
23. kai af' ou peporeumai proV faraw lalhsai epi tw sw onomati ekakwsen ton laon touton kai ouk errusw ton laon sou
Lábjegyzetek:
5:1-2 - Mózes és Áron szembeszállnak a fáraóval, és arra kérik, hogy engedje el Izrael népét a pusztába, hogy imádják Istent. A fáraó megtagadja, felfedi szíve keménységét és az istenfélelem hiányát, ami visszatérő téma az Exodus narratívájában (lásd még 2Móz 7:13 és Róma 9:17).
5:6-9 - A fáraó megnöveli az izraeliták terheit azzal, hogy megköveteli, hogy folytassák a téglakészítést anélkül, hogy a szükséges szalmát biztosítanák. Ez jól mutatja az elnyomó kegyetlenségét és Isten népe szenvedésének hevességét (lásd még 2 Mózes 1:13-14 és Jeremiás 50:33).
5:15-19 - Az izraelita tisztviselőket a fáraó megdorgálja, és az elnyomás még tovább fokozódik. Az izraeliták kiáltása a rabszolgaság okozta elkeseredettséget tükrözi, rávilágítva a szabadulás szükségességére (lásd még 2Móz 2:23-24 és Zsolt 107:19-20).
5:20-21 - Az izraeliták szembeszállnak Mózessel és Áronnal, és őket hibáztatják szenvedésük fokozódásáért. Ez tükrözi az emberek belső küzdelmét, hogy bízzanak Isten tervében a csapások ellenére (lásd még 4Móz 14:1-4 és Ésaiás 30:15).
5:22-23 - Mózes megkérdőjelezi Istent Izrael szenvedéséről. Imája az emberi frusztrációt és a válaszkeresést fejezi ki a szenvedéssel szemben, egy egyetemes kérdés a hitben (lásd még Zsoltárok 13:1-2 és Habakuk 1:2-3).
Kapcsolódó versek Êxodo, 5:
Az Exodus 5. fejezete beszámol Mózes első összecsapásáról a fáraóval. Hogyan romlik az izraeliták helyzete, mielőtt javulna? Ez a feszült szöveg leírja, hogy a fáraó megtagadta Izrael felszabadítását, a héberek növekvő elnyomását és a nép elcsüggedését. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint az Isten tervével szembeni ellenállás, a kezdeti nyilvánvaló kudarc és a hitben való kitartás fontossága. A 2Mózes 5. könyve Mózes őszinteségét is mutatja, amikor kifejezte kétségeit Isten előtt. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek a próbatétel és a hit témáihoz kapcsolódnak ebben a döntő fejezetben.
ApCsel 7:35: "Ezt a Mózest, akit elutasítottak, mondván: „Ki jelölte ki vezetővé és bíróvá?”, maga Isten küldte, hogy vezetőjük és felszabadítójuk legyen az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban." - Ez a rész arra reflektál, hogy népe Mózest kezdetben elutasította, amint az a 2Móz 5-ben látható.
Róma 9:17-18: "Mert az Írás azt mondja a fáraónak: 'Éppen azért neveltelek fel, hogy megmutassam hatalmamat benned, és hirdessék nevemet az egész földön.' Ezért Isten azt könyörül, akit akar, és akit akar, azt megkeményíti." - Pál elmélkedik a fáraó szívének megkeményedéséről, amely a 2Móz 5-ben kezdődik.
Zsidók 3:7-8: "Ezért, ahogy a Szentlélek mondja: "Ma, ha halljátok az ő szavát, ne keményítsétek meg szíveteket, mint a lázadáskor, a pusztai megpróbáltatások idején."" - Ez a rész óva int a szív megkeményedésétől, tükrözve a fáraó viselkedését a 2Móz 5-ben.
2Timótheus 3:8: "Ahogy Jannes és Jambres szembehelyezkedett Mózessel, úgy az igazsággal is. Ők romlott elméjű emberek, akiket helytelenítenek a hitük miatt." - Bár az Exodus nem említi, a zsidó hagyomány Jannes és Jambres bölcsekként azonosítja, akik szembeszálltak Mózessel, kezdve a 2Mózes 5. könyvével.
1Péter 2:18-20: "Rabszolgák, minden tisztelettel engedelmeskedjetek uraitoknak, nemcsak a jóknak és kedveseknek, hanem a rosszaknak is. Mert dicséretes, ha valaki Isten iránti lelkiismeretből igazságtalanul szenvedve viseli el a megpróbáltatásokat. Mert mi haszna van annak, ha elviseli a korbácsolást, amiért rosszat követett el? De ha jót cselekedve szenvedsz, az dicséretre méltó Isten előtt." - Ez a szöveg az 5. Mózes 5. fejezetében szereplő izraeliták helyzetét visszhangozza, akik igazságtalanul szenvedtek a fáraó alatt.
FAQ:
Mi volt a fáraó első reakciója Mózes azon kérésére, hogy engedje el az izraelitákat?
A fáraó elutasította Mózes és Áron kérését, hogy az izraeliták menjenek el Istent imádni a pusztába, és megnövelte az izraeliták munkaterhét. (2Mózes 5:2-4)
Hogyan fokozódott az izraeliták elnyomása Mózes fáraónál tett látogatása után?
A fáraó megparancsolta az izraelitáknak, hogy gyűjtsék össze saját szalmájukat, hogy téglákat készítsenek, tovább növelve ezzel a munkaterhet és megnehezítve életüket. (2Mózes 5:7-9)
Mit mondtak az izraelita tisztviselők Mózesnek és Áronnak a fokozódó elnyomásról?
Az izraeli tisztviselők Mózest és Áront hibáztatták a megnövekedett elnyomásért, és arra kérték őket, hogy menjenek Istenhez, hogy enyhítsék a megnövekedett terhet. (2Mózes 5:15-21)
Hogyan reagált Mózes a növekvő elnyomásra és saját hitválságára?
Mózes csalódottságát és kétségeit fejezte ki Isten előtt, megkérdezve, miért romlott a helyzet, és isteni beavatkozásért kiáltott. (2Mózes 5:22-23)
Mit ígért Isten Mózesnek a fokozódó elnyomás után?
Isten megígérte, hogy megszabadítja az izraelitákat az egyiptomi elnyomástól, megerősítve szövetségét, és megígérte, hogy elvezeti népét az ígéret földjére. (2Mózes 6:6-8)
