Salmos, 74

1. Ao mestre de canto. “Não destruas”. Salmo de Asaf. Cântico.*

1. (Aszaf tanítókölteménye.) Miért vetettél el minket örökre, Istenem, miért lángol haragod legelõd juhai ellen?

2. Nós vos louvamos, Senhor, nós vos louvamos; glorificamos vosso nome e anunciamos vossas maravilhas.

2. Gondolj közösségedre, amelyet õsidõk óta kiválasztottál, a népre, amelyet sajátodul lefoglaltál gondolj Sion hegyére, amelyet lakóhelyül kiszemeltél.

3. “No tempo que fixei, julgarei o justo juízo.

3. Irányítsd lépteid az örök romok felé: a szentélyben mindent szétdúlt az ellenség,

4. Vacile, embora, a terra com todos os seus habitantes, fui eu quem deu firmeza às suas colunas.

4. a gyülekezet helyén ellenségeid zajonganak, a bejárat fölé jelvényüket akasztották, a jelvényt,

5. Digo aos arrogantes: Não sejais insolentes; aos ímpios: Não levanteis vossa fronte,

5. amelyet elõbb nem ismertünk. Mint akik a sûrûben fejszét forgatnak,

6. não ergais contra o Altíssimo a vossa cabeça, deixai de falar a Deus com tanta insolência.

6. úgy verték szét baltával, kalapáccsal a kapukat.

7. Não é do oriente, nem do ocidente, nem do deserto, nem das montanhas que vem a salvação.

7. Szentélyedre tüzet vetettek, Istenünk, s neved hajlékát földig meggyalázták.

8. Mas Deus é o juiz; a um ele abate, a outro exalta.

8. Így szóltak magukban: "Mind megsemmisítjük, égessétek porig Istenük szentélyeit a földön!"

9. Há na mão do Senhor uma taça de vinho espumante e aromático. Dela dá de beber e até as fezes hão de esgotá-la; hão de sorvê-la os ímpios todos da terra.”*

9. Nem látjuk többé jeleinket, próféta nincs többé, senki sincs közöttünk, aki tudná: meddig még?

10. Eu, porém, exultarei para sempre, salmodiarei o Deus de Jacó.

10. Meddig ûz még csúfot, Istenünk, az ellenség? Mindvégig káromolhatja neved az ellenfél?

11. Abaterei todas as potências dos ímpios, enquanto o poder dos justos será exaltado.

11. Miért vonod vissza a kezed, jobbodat miért tartod rejtve magadnál?

12.

12. Mégis Isten a királyom kezdettõl fogva, a földön szabadulást csak õ szerez.

13.

13. Hatalmaddal a tengert megnyitottad, a vizekben összezúztad a sárkányok fejét.

14.

14. A leviatánnak szétverted a fejét, s prédául adtad a tenger szörnyeinek.

15.

15. Te hívtad elõ a forrást és patakot, elapasztottál õsi folyamokat.

16.

16. A tied a nappal, a tied az éj, te helyezted el a napot és a holdat.

17.

17. Te jelölted ki a föld határait, te alkottad a nyarat és a telet.

18.

18. Gondolj rá, Uram, hogyan ócsárolt és gúnyolt az ellenség, egy balga nép káromolta a neved.

19.

19. Turbékoló galambjaid életét ne dobd oda keselyûnek, szegényeid életérõl ne feledkezz meg örökre!

20.

20. Tekints a szövetségre, hisz a mérték betelt. Az ország rejtett szögletei erõszak helyéül szolgálnak.

21.

21. Ne kelljen az elnyomottnak megszégyenülve elvonulnia, dicsõítse neved a szegény és a gyönge!

22.

22. Kelj föl, Istenem, vedd kezedbe ügyed, gondolj a gyalázatra, amivel a balga naponta illet!

23.

23. Ne feledd ellenségeid ordítozását, ellenfeleid eget verõ szidalmát!