1. logoV kuriou oV egenhqh proV sofonian ton tou cousi uion godoliou tou amariou tou ezekiou en hmeraiV iwsiou uiou amwn basilewV iouda
2. ekleiyei eklipetw panta apo proswpou thV ghV legei kurioV
3. eklipetw anqrwpoV kai kthnh eklipetw ta peteina tou ouranou kai oi icqueV thV qalasshV kai exarw touV anqrwpouV apo proswpou thV ghV legei kurioV
4. kai ektenw thn ceira mou epi ioudan kai epi pantaV touV katoikountaV ierousalhm kai exarw ek tou topou toutou ta onomata thV baal kai ta onomata twn ierewn
5. kai touV proskunountaV epi ta dwmata th stratia tou ouranou kai touV omnuontaV kata tou kuriou kai touV omnuontaV kata tou basilewV autwn
6. kai touV ekklinontaV apo tou kuriou kai touV mh zhthsantaV ton kurion kai touV mh antecomenouV tou kuriou
7. eulabeisqe apo proswpou kuriou tou qeou dioti egguV h hmera tou kuriou oti htoimaken kurioV thn qusian autou hgiaken touV klhtouV autou
8. kai estai en hmera qusiaV kuriou kai ekdikhsw epi touV arcontaV kai epi ton oikon tou basilewV kai epi pantaV touV endedumenouV endumata allotria
9. kai ekdikhsw epi pantaV emfanwV epi ta propula en ekeinh th hmera touV plhrountaV ton oikon kuriou tou qeou autwn asebeiaV kai dolou
10. kai estai en ekeinh th hmera legei kurioV fwnh kraughV apo pulhV apokentountwn kai ololugmoV apo thV deuteraV kai suntrimmoV megaV apo twn bounwn
11. qrhnhsate oi katoikounteV thn katakekommenhn oti wmoiwqh paV o laoV canaan exwleqreuqhsan panteV oi ephrmenoi arguriw
12. kai estai en ekeinh th hmera exereunhsw thn ierousalhm meta lucnou kai ekdikhsw epi touV andraV touV katafronountaV epi ta fulagmata autwn oi legonteV en taiV kardiaiV autwn ou mh agaqopoihsh kurioV oud' ou mh kakwsh
13. kai estai h dunamiV autwn eiV diarpaghn kai oi oikoi autwn eiV afanismon kai oikodomhsousin oikiaV kai ou mh katoikhsousin en autaiV kai katafuteusousin ampelwnaV kai ou mh piwsin ton oinon autwn
14. oti egguV h hmera kuriou h megalh egguV kai taceia sfodra fwnh hmeraV kuriou pikra kai sklhra tetaktai dunath
15. hmera orghV h hmera ekeinh hmera qliyewV kai anagkhV hmera awriaV kai afanismou hmera skotouV kai gnofou hmera nefelhV kai omiclhV
16. hmera salpiggoV kai kraughV epi taV poleiV taV ocuraV kai epi taV gwniaV taV uyhlaV
17. kai ekqliyw touV anqrwpouV kai poreusontai wV tufloi oti tw kuriw exhmarton kai ekceei to aima autwn wV coun kai taV sarkaV autwn wV bolbita
18. kai to argurion autwn kai to crusion autwn ou mh dunhtai exelesqai autouV en hmera orghV kuriou kai en puri zhlouV autou katanalwqhsetai pasa h gh dioti sunteleian kai spoudhn poihsei epi pantaV touV katoikountaV thn ghn
Lábjegyzetek:
1:1-3 - Sofóniás próféta könyvét azzal kezdi, hogy kihirdeti Isten ítéletét Júdára és a nemzetekre. A pusztulás teljes lesz, a földi teremtményekre és az emberi lényekre egyaránt kiterjed. Ez kiemeli a bűn súlyosságát és Isten szentségét, aki nem tűri a rosszat (lásd még Jeremiás 25:33 és Ámós 9:2-3).
1:4-6 - Isten megígéri, hogy elpusztítja a bálványokat és a hamis imádókat Júdában. A bálványimádás volt az egyik legnagyobb Isten elleni vétség, és ez a pusztítás az emberek megtisztulását jelképezi. Isten megfelelő imádása elengedhetetlen népe hűségéhez (lásd még 1Korinthus 10:14 és Ésaiás 44:9-20).
1:7-13 - Az Isten ítélete előtti csendre és elmélkedésre való felhívás felhívás arra, hogy elmélkedjünk a bűnről és az Istentől távoli élet következményeiről. A közelgő ítélet rávilágít a bűnbánat és az Úrral való találkozásra való felkészülés fontosságára (lásd még Ámós 5:13 és Malakiás 3:16).
1:14-18 - Az Úr napját a nagy nyomorúság és pusztítás idejeként írják le. Az „Úr napja” visszatérő téma a Szentírásban, amely egyszerre szimbolizálja az ítéletet és a megváltást. Ez a nap a gonoszok bánatának ideje lesz, az igazaknak pedig a igazolás ideje (lásd még Jóel 2:1-11 és 1Thesszalonika 5:2-3).
Kapcsolódó versek Sofonias, 1:
Sofóniás 1. fejezete hirdeti Isten eljövendő ítéletét. Milyen figyelmeztetéseket hoz a próféta? Ez az erőteljes szöveg az „Úr napját” hirdeti, amely az ítélet ideje Júda és Jeruzsálem felett bálványimádásuk és igazságtalanságuk miatt. A fejezet szemléletesen írja le a közelgő pusztulást, figyelmeztetve a bűnbánat sürgősségére. Sofóniás 1. fejezete olyan témákkal foglalkozik, mint Isten szuverenitása, a bűn súlyossága és a lelki hűség szükségessége. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek bővítik ennek a döntő fontosságú prófétai fejezetnek a megértését.
Jelenések 6:15-17: "Aztán a föld királyai, a fejedelmek, a hadvezérek, a gazdagok, a hatalmasok és a többiek, rabszolgák és szabadok, elrejtőztek a barlangokban és a hegyek sziklái között. Kiáltoztak a hegyeknek és a szikláknak: „Essetek ránk, és rejtsetek el minket a trónuson ülő színe elől és a Bárány haragja elől! Mert eljött haragjuk nagy napja; és ki bírja el?" - Ez a Jelenések könyvének ez a részlete visszhangozza a Sofóniás 1-ben leírt „Úr napjának” nyelvezetét és témáit, megmutatva ennek a fogalomnak a folytonosságát az Újszövetségben.
Ésaiás 13:6: "Siratjatok, mert közel van az Úr napja; pusztulásként jön a Mindenhatótól." - Ez az Ésaiás-részlet a Sofóniás 1. fejezetéhez hasonló nyelvezetet használ az "Úr napjának" leírására, megerősítve ennek a prófétai témának a fontosságát.
Ámós 5:18: "Jaj nektek, akik vágyakoztok az Úr napjára! Miért vágyakozol az Úr napjára? Az a nap a sötétségé lesz, nem a világosságé." - Ámos, Sofóniához hasonlóan, óva int attól, hogy félreértsék az „Úr napját”, amely a Sofóniás 1 központi témája.
Jeremiás 4:23-26: "Néztem a földet, és az alaktalan és üres volt; az egekig, és nem volt világosság. Néztem a hegyeket, és remegtek; minden hegy megingott. Megnéztem, és nem voltak emberek; az ég minden madara elmenekült. Megnéztem, és a termékeny föld sivatag volt; minden városukat lerombolták az Úr és az ő ádáz haragja miatt." - Jeremiás leírása az isteni ítéletről a Sofóniás 1. fejezetéhez hasonló képzeteket használ, illusztrálva az „Úr napjának” pusztítását.
Máté 24:29: "Közvetlenül azoknak a napoknak a nyomorúsága után 'a nap elsötétül, és a hold nem világít; a csillagok lehullanak az égről, és az égi erők megrendülnek." - Jézus Sofóniás 1-re emlékeztető nyelvezetet használ az eszkatológiai események leírásakor, megmutatva e témák folytonosságát Krisztus tanításában.
FAQ:
Mit árul el Sofóniás 1. fejezete Isten ítéletéről?
Sofóniás 1. fejezete bejelenti Isten közelgő ítéletét Júdán és a nemzeteken, mint a föld megtisztítását és súlyos ítéletet azok felett, akik bálványimádást és gonoszságot gyakorolnak. (Sofóniás 1:1-18)
Ki fog megbüntetni Isten ítéletét a Sofóniás 1 szerint?
Isten meg fogja büntetni a bálványimádókat, a romlottakat, a gőgösöket és azokat, akik más isteneket keresnek. Az ítélet minden nemzetre kiterjed, így Júdára is. (Sofóniás 1:4–6, 12–18)
Mit jelent az „Úr napja” a Sofóniás 1-ben?
Az „Úr napját” a harag, a sötétség és a pusztulás idejeként írják le a gonoszok számára. Végső ítéletet jelent azok felett, akik elutasítják az isteni igazságosságot. (Sofóniás 1:14-18)
Mit kell tenniük Jeruzsálem lakóinak, hogy elkerüljék az ítéletet?
Sofóniás 1. fejezete arra buzdítja az igazakat, hogy térjenek meg és keressenek alázatot. Csak azok részesülnek védelemben az ítélet alatt, akik őszintén fordulnak Istenhez. (Sofóniás 2:3)
Mi a helyreállítás ígérete a Sofóniás 1-ben?
Bár az ítélet elkerülhetetlen, Sofóniás Izrael maradékának jövőbeli helyreállításáról is beszél, akik békében és jólétben fognak élni az ítélet után. (Sofóniás 3:9-13)
