1. kai aphren pasa sunagwgh uiwn israhl ek thV erhmou sin kata parembolaV autwn dia rhmatoV kuriou kai parenebalosan en rafidin ouk hn de udwr tw law piein
2. kai eloidoreito o laoV proV mwushn legonteV doV hmin udwr ina piwmen kai eipen autoiV mwushV ti loidoreisqe moi kai ti peirazete kurion
3. ediyhsen de ekei o laoV udati kai egogguzen ekei o laoV proV mwushn legonteV ina ti touto anebibasaV hmaV ex aiguptou apokteinai hmaV kai ta tekna hmwn kai ta kthnh tw diyei
4. ebohsen de mwushV proV kurion legwn ti poihsw tw law toutw eti mikron kai kataliqobolhsousin me
5. kai eipen kurioV proV mwushn proporeuou tou laou toutou labe de meta seautou apo twn presbuterwn tou laou kai thn rabdon en h epataxaV ton potamon labe en th ceiri sou kai poreush
6. ode egw esthka pro tou se ekei epi thV petraV en cwrhb kai pataxeiV thn petran kai exeleusetai ex authV udwr kai pietai o laoV mou epoihsen de mwushV outwV enantion twn uiwn israhl
7. kai epwnomasen to onoma tou topou ekeinou peirasmoV kai loidorhsiV dia thn loidorian twn uiwn israhl kai dia to peirazein kurion legontaV ei estin kurioV en hmin h ou
8. hlqen de amalhk kai epolemei israhl en rafidin
9. eipen de mwushV tw ihsou epilexon seautw andraV dunatouV kai exelqwn parataxai tw amalhk aurion kai idou egw esthka epi thV korufhV tou bounou kai h rabdoV tou qeou en th ceiri mou
10. kai epoihsen ihsouV kaqaper eipen autw mwushV kai exelqwn paretaxato tw amalhk kai mwushV kai aarwn kai wr anebhsan epi thn korufhn tou bounou
11. kai egineto otan ephren mwushV taV ceiraV katiscuen israhl otan de kaqhken taV ceiraV katiscuen amalhk
12. ai de ceireV mwush bareiai kai labonteV liqon upeqhkan up' auton kai ekaqhto ep' autou kai aarwn kai wr esthrizon taV ceiraV autou enteuqen eiV kai enteuqen eiV kai egenonto ai ceireV mwush esthrigmenai ewV dusmwn hliou
13. kai etreyato ihsouV ton amalhk kai panta ton laon autou en fonw macairaV
14. eipen de kurioV proV mwushn katagrayon touto eiV mnhmosunon en bibliw kai doV eiV ta wta ihsoi oti aloifh exaleiyw to mnhmosunon amalhk ek thV upo ton ouranon
15. kai wkodomhsen mwushV qusiasthrion kuriw kai epwnomasen to onoma autou kurioV mou katafugh
16. oti en ceiri krufaia polemei kurioV epi amalhk apo genewn eiV geneaV
Lábjegyzetek:
17:1-2 - Az emberek zúgolódnak a vízhiány miatt Refidimben, próbára téve Mózes türelmét és kételkedve Isten jelenlétében. Ez a hit gyengeségét tükrözi a csapások idején (lásd még 4Móz 20:2-5 és 1Korinthus 10:9).
17:5-6 - Mózes Isten vezetése alatt megüti a sziklát Hóreben, és víz folyik ki belőle. Ez a csoda Isten hatalmát jelképezi, hogy gondoskodjon népéről, és az isteni kegyelem képe (lásd még 1 Korinthus 10:4 és János 4:14).
17:8-9 - Az amálekiták megtámadják Izraelt, Mózes pedig megparancsolja Józsuénak, hogy vezesse a sereget. Itt látjuk a szellemi és katonai vezetés szükségességét Isten népének védelme érdekében (lásd még 5Móz 25:17-19 és 1Timóteus 6:12).
17:11-13 - Amíg Mózes feltartja a kezét, Izrael győz a csatában. Amikor elfárad a keze, Áron és Húr támogatják őt, jelképezve a közbenjárás és a közösség támogatásának erejét (lásd még 1Timótheus 2:1-2 és 2Móz 18:12).
17:15-16 - Mózes oltárt épít, és „Az Úr az én zászlóm”-nak nevezi, hirdetve, hogy Isten az Ő népének védelmezője és győztese. Ez a cselekedet Isten dicsőségét tükrözi a csata és a szabadulás idején (lásd még Zsoltárok 60:4 és Ésaiás 11:10).
Kapcsolódó versek Êxodo, 17:
Az Exodus 17. fejezete két mérföldkőnek számító eseményt mutat be: a vizet a sziklából és az Amalek elleni csatát. Hogyan törődik és erősíti Isten továbbra is népét? Ez a kulcsfontosságú szöveg a Hóreb sziklájából fakadó víz csodáját és Izrael első csatáját írja le, amelyet Mózes közbenjárására nyert meg. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint a hit, a vezetés és az ima fontossága. A 2Mózes 17. fejezete is Krisztusra mutat rá mint lelki sziklára. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek e lelkesítő fejezet mély témáihoz kapcsolódnak.
1Korinthus 10:4: "és ugyanabból a szellemi forrásból ittak; mert ittak az őket kísérő lelki sziklából, és az a szikla Krisztus volt." - Pál a 2 Mózes 17. fejezetében a vizet termelő sziklát Krisztus jelképeként értelmezi.
Zsoltárok 78:15-16: "Felhasította a sziklákat a sivatagban, és vizet adott nekik, mintha a mélyből érkezett volna; A kovakőből patakokat csinált, és a vizeket folyóként áradta." - Ez a zsoltár a 2 Mózes 17-ben leírt sziklából származó víz csodájára emlékeztet.
Ésaiás 48:21: "Amikor átvezette őket a sivatagokon, nem voltak szomjasak; vizet lövellt ki nekik a sziklából; Hasította a sziklát, és a víz kiömlött." - Ésaiás a 2 Mózes 17. fejezetének eseményére hivatkozik, emlékezve Isten gondoskodására a pusztában.
5Móz 25:17-18: "Emlékezz, mit tettek veled az amálekiták az úton, amikor elhagytad Egyiptomot. Amikor fáradt és kimerült voltál, útközben megleptek, és kiiktattak minden kóborlót; nem félték Istent." - Ez a rész az amálekiták elleni csatát idézi, amelyet a 2Móz 17 ír le.
1Sámuel 15:2-3: "Ezt mondja a Seregek Ura: Megbüntetem az amálekitákat azért, amit Izraellel tettek, amikor megtámadták őket, amikor elhagyták Egyiptomot. Most pedig menj, támadd meg az amálekitákat, és semmisíts meg mindent, ami hozzájuk tartozik." - Ez a rész az amalekiták elleni csatára hivatkozik a 2Móz 17-ben, bemutatva annak hosszú távú következményeit.
FAQ:
Hogyan biztosított Isten vizet az izraelitáknak Refidimben?
Isten megparancsolta Mózesnek, hogy üsse meg a sziklát Hóreben, amelyből víz ömlik, hogy oltsa az izraeliták szomját. (2Mózes 17:6)
Kik az amálekiták, és hogyan állnak szemben velük az izraeliták?
Az amálekiták megtámadták az izraelitákat Refidimnél. Mózes megparancsolta Józsuének, hogy vezesse a csatát, miközben ő Áron és Húr segítségével feltartotta a kezét. (2Móz 17:8-13)
Mit jelent a „Massa és Meribah” név a 2Móz 17-ben?
A Massah és a Meribah jelentése „próba”, illetve „viszály”, utalva az izraeliták panaszára és Isten előtti próbára a vízhiány miatt. (2Mózes 17:7)
Hogyan biztosítja Isten az izraeliták győzelmét az amálekiták felett?
Isten megígérte, hogy az amálekiták elleni harc folyamatos küzdelem lesz, de biztosította az izraelitákat a győzelemről, kitartásuk és Istenbe vetett bizalmuk révén. (2Móz 17:14-16)
Mi a jelentősége az „Úr az én zászlóm” oltárnak?
Mózes oltárt épített, és elnevezte „Az Úr az én zászlóm”, hogy emlékeztesse az izraelitákat Istennek az amálekiták felett aratott győzelmére és hűségére. (2Mózes 17:15)
