1. kai edeixen moi kaqaron potamon udatoV zwhV lampron wV krustallon ekporeuomenon ek tou qronou tou qeou kai tou arniou
2. en mesw thV plateiaV authV kai tou potamou enteuqen kai enteuqen xulon zwhV poioun karpouV dwdeka kata mhna ena ekaston apodidoun ton karpon autou kai ta fulla tou xulou eiV qerapeian twn eqnwn
3. kai pan katanaqema ouk estai eti kai o qronoV tou qeou kai tou arniou en auth estai kai oi douloi autou latreusousin autw
4. kai oyontai to proswpon autou kai to onoma autou epi twn metwpwn autwn
5. kai nux ouk estai ekei kai creian ouk ecousin lucnou kai fwtoV hliou oti kurioV o qeoV fwtizei autouV kai basileusousin eiV touV aiwnaV twn aiwnwn
6. kai eipen moi outoi oi logoi pistoi kai alhqinoi kai kurioV o qeoV twn agiwn profhtwn apesteilen ton aggelon autou deixai toiV douloiV autou a dei genesqai en tacei
7. idou ercomai tacu makarioV o thrwn touV logouV thV profhteiaV tou bibliou toutou
8. kai egw iwannhV o blepwn tauta kai akouwn kai ote hkousa kai ebleya epesa proskunhsai emprosqen twn podwn tou aggelou tou deiknuontoV moi tauta
9. kai legei moi ora mh sundouloV sou gar eimi kai twn adelfwn sou twn profhtwn kai twn thrountwn touV logouV tou bibliou toutou tw qew proskunhson
10. kai legei moi mh sfragishV touV logouV thV profhteiaV tou bibliou toutou oti o kairoV egguV estin
11. o adikwn adikhsatw eti kai o rupwn rupwsatw eti kai o dikaioV dikaiwqhtw eti kai o agioV agiasqhtw eti
12. kai idou ercomai tacu kai o misqoV mou met emou apodounai ekastw wV to ergon autou estai
13. egw eimi to a kai to w arch kai teloV o prwtoV kai o escatoV
14. makarioi oi poiounteV taV entolaV autou ina estai h exousia autwn epi to xulon thV zwhV kai toiV pulwsin eiselqwsin eiV thn polin
15. exw de oi kuneV kai oi farmakoi kai oi pornoi kai oi foneiV kai oi eidwlolatrai kai paV o filwn kai poiwn yeudoV
16. egw ihsouV epemya ton aggelon mou marturhsai umin tauta epi taiV ekklhsiaiV egw eimi h riza kai to genoV tou dabid o asthr o lamproV kai orqrinoV
17. kai to pneuma kai h numfh legousin elqe kai o akouwn eipatw elqe kai o diywn elqetw kai o qelwn lambanetw to udwr zwhV dwrean
18. summarturoumai gar panti akouonti touV logouV thV profhteiaV tou bibliou toutou ean tiV epitiqh proV tauta epiqhsei o qeoV ep auton taV plhgaV taV gegrammenaV en bibliw toutw
19. kai ean tiV afairh apo twn logwn biblou thV profhteiaV tauthV afairhsei o qeoV to meroV autou apo biblou thV zwhV kai ek thV polewV thV agiaV kai twn gegrammenwn en bibliw toutw
20. legei o marturwn tauta nai ercomai tacu amhn nai ercou kurie ihsou
21. h cariV tou kuriou hmwn ihsou cristou meta pantwn umwn amhn
Lábjegyzetek:
22:1-5 - Az élet folyója Isten és a Bárány jelenlétéből fakad, jelképezi az örök élet bőségét és Királyságának tisztaságát. Isten jelenléte közvetlenül és dicsőségesen lesz tapasztalható (lásd még Ezékiel 47:1-12 és János 7:38).
22:6-11 - Krisztus szavai megerősítést nyernek, és a szentségre és a hűségre figyelmeztetnek. A vég kinyilatkoztatása közel van, és a hitben való kitartás szükségessége hangsúlyozódik (lásd még Máté 24:42-44 és Lukács 21:34-36).
22:12-17 - Jézus kijelenti, hogy hamarosan eljön, és végső meghívást tesz az üdvösségre, felajánlva az élet vizét mindazoknak, akik inni vágynak. Ez a felhívás a reményre és az Ő második eljövetelébe vetett hitre (lásd még János 4:13-14 és Jelenések 21:6).
22:18-19 - Az a figyelmeztetés, hogy ne adjunk hozzá vagy vonjunk ki szavakat a könyvből, Isten kinyilatkoztatásának szentségét és tekintélyét hangsúlyozza. A Jelenések üzenete sértetlenül, változtatás nélkül megőrizhető (lásd még 5Móz 4:2 és Példabeszédek 30:6).
22:20-21 - Krisztus visszajövetelének ígérete megerősített, reményt hozva az Egyházba. Jézus kegyelme minden kinyilatkoztatás alapja, és az utolsó ima az Ő Királyságának eljöveteléért szól (lásd még Máté 28:20 és 1 Korinthus 16:22).
Kapcsolódó versek Apocalipse, 22:
A Jelenések 22. fejezete befejezi az isteni kinyilatkoztatást. Milyen végső ígéreteket kap az egyház? Ez a betetőző szöveg az élet folyóját, az élet fáját és Isten trónját írja le az örökkévaló városban. A fejezet hangsúlyozza Krisztus visszajövetelének küszöbön álló helyzetét, szavainak hűségét és az üdvösségre való végső meghívást. Az örök reménység, az örökös istentisztelet és a bibliai kánon lezárásának témái kiemelkedőek. Elmélkedj velünk öt bibliai részleten, amelyek összhangban állnak a Szentírás e befejező fejezetének utolsó üzenetével.
1Mózes 2:9: "A földből az Úristen mindenféle fát növesztett, szépeket nézni és eledelnek; és az élet fája is a kert közepén, valamint a jó és rossz tudásának fája." - A Biblia elején említett életfa a végén újra megjelenik a Jelenések 22:2-ben, jelképezve a paradicsom helyreállítását.
Ezékiel 47:12: "A folyó partján, mindkét oldalon, mindenféle fa nő, amely gyümölcsöt terem enni; Nem hullik le a levele, és nem fogy el a gyümölcse; hónapjaiban új gyümölcsöt terem, mert vize kijön a szentélyből; gyümölcse táplálékul, levele pedig gyógyszerként szolgál." - Ezékiel látomása a gyümölcsfákról a templomból kifolyó folyó partján a Jelenések 22:1-2-ben visszhangzik.
Dániel 12:4: "De te, Dániel, zárd be a szavakat, és pecsételd le a könyvet a vég idejéig; Sokan keresik majd, és a tudás szaporodik." - A Dánielben írt könyv pecsételésének parancsa ellentétben áll a Jelenések 22:10-ben található utasítással, hogy ne pecsételjük le a prófécia szavait, ami az idők beteljesedését jelzi.
Ésaiás 40:10: "Íme, eljön az Úr Isten hatalommal, és az ő karja uralkodik; íme, az ő jutalma van vele, és az ő jutalma van előtte." - Ez az Ézsaiás-vers visszhangzik a Jelenések 22:12-ben, ahol Jézus megígéri, hogy gyorsan eljön a jutalmával.
Zakariás 14:8: "Azon a napon lészen, hogy Jeruzsálemből élő vizek folynak, fele a keleti tengerbe, fele a nyugati tengerbe; nyáron és télen ez meg fog történni." - Zakariás látomása a Jeruzsálemből folyó élő vizekről az élet vizének folyójában tükröződik a Jelenések 22:1-ben.
FAQ:
Mi az „élet vizének folyója” a Jelenések 22-ben?
Az "élet vizének folyója" az isteni áldást és az örök élet teljességét jelképezi, amely Isten és a Bárány trónusából fakad, gyógyulást és felüdülést hoz a szenteknek. (Jelenések 22:1-2)
Mit jelent az élet fája a Jelenések 22-ben?
Az életfa az örök élet helyreállítását és az Istennel való tökéletes közösséget szimbolizálja, gyógyulást és állandó gyümölcsöt hoz a megváltottaknak. (Jelenések 22:2)
Mit ígér azoknak, akik megmossák ruhájukat a Jelenések 22-ben?
Azok, akik megmossák ruhájukat a Bárány vérében, hozzájuthatnak az élet fájához és a szent városhoz, örökké élve Isten színe előtt. (Jelenések 22:14)
Mit jelent a Jelenések 22-ben az, hogy „én vagyok az alfa és az ómega”?
Én vagyok az Alfa és az Omega Jézus kijelentése, amely megerősíti, hogy Ő minden dolog kezdete és vége, az egész teremtés örök Ura. (Jelenések 22:13)
Mi az utolsó figyelmeztetés a Jelenések 22-ben?
Az utolsó figyelmeztetés az, hogy senki ne egészítse ki vagy vonja el a Jelenések prófétai könyvét, mert ennek súlyos következményei lehetnek, beleértve a szent városból való kizárást is. (Jelenések 22:18-19)
