1. (A karvezetõnek - Dávid zsoltára.)

2. Meddig feledkezel meg rólam, Uram, mindörökre? Meddig rejted el arcodat elõlem?

3. Meddig emészti még lelkem a fájdalom és szívemet a mindennapi gond? Meddig uralkodik még rajtam az ellenség?

4. Tekints rám, Uram, Istenem, és hallgass meg! Adj világosságot szememnek, nehogy halálba szenderüljek

5. s ellenségem azzal dicsekedjék: "Legyõztem!" Ne örüljön ellenfelem azon, hogy elestem,

6. hiszen irgalmasságodban bizakodtam, Uram. Segítséged legyen öröme szívemnek, hogy énekeljek az Úrnak, aki jót tett velem.




“Não se desencoraje, pois, se na alma existe o contínuo esforço de melhorar, no final o Senhor a premia fazendo nela florir, de repente, todas as virtudes como num jardim florido.” São Padre Pio de Pietrelcina