1. (Ének Dávid zsoltára.)

2. A szívem nyugodt, én Istenem, énekelek és zenélek színed elõtt. Ébredj, lelkem!

3. Citera, hárfa ébredjetek, fölkeltem a hajnalt.

4. A népek között dicsõítlek, Uram, a pogányok közt énekelek neked.

5. Mivel irgalmad az égig ér és hûséged a felhõket veri.

6. Jelenj meg fönségedben az égen, Istenem, az egész föld felett szárnyaljon dicsõséged.

7. Igen, hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz, jobbod küldjön segítséget, hallgass meg minket.

8. Így szólt az Úr szentélyében: "Ujjongva osztom fel Szichemet, felmérem Szukkot völgyét.

9. Az enyém Gileád, az enyém Manassze, és Efraim a fejem sisakja, jogarom pedig Júda.

10. De Moáb legyen a mosdótálam, és Edomra ráteszem sarumat, s diadalmaskodom a filiszteusok földje fölött."

11. Ki visz el engem az erõs városba? Ki vezet el Edomba?

12. Nem vetettél el minket, Istenem? Istenem, miért nem vonulsz ki seregeinkkel?

13. Nyújts segítséget az ellenség ellen, hisz az emberek segítsége hiábavaló.

14. Istennel hõsi tetteket viszünk véghez, õ letiporja ellenségeinket.





“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina