1. Izajásnak, Ámosz fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemrõl, amelyet Júda királyainak: Uzijának, Jotamnak, Acháznak és Hiszkijának uralkodása idején látott.

2. Halljátok, egek és te, föld, figyelj, mert az Úr beszél: "Fiakat neveltem és naggyá tettem õket, õk mégis hûtlenné váltak.

3. Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni!"

4. Lám, a bûnös nemzet, a gonoszsággal terhelt nép! Gonosztevõk nemzedéke, elvetemült fiak! Elhagyták az Urat, s megvetették Izrael Szentjét, hátat fordítottak neki.

5. Még hol verjelek meg benneteket, amiért hûtlenségre hûtlenséget halmoztok? Beteg az egész fej és a szív teljesen erõtlen.

6. Tetõtõl talpig sehol sem ép, csupa sebhely, zúzódás és nyílt seb. Mégsem nyomták ki, nem kötözték be, és olajjal sem puhították.

7. Országotok pusztává lett, városaitokat elnyelték a lángok. Földeteket szemetek láttára idegenek élik fel: pusztasággá lett, mint Szodoma földje a pusztulás után.

8. Sion leánya magára maradt, mint a kunyhó a szõlõben; mint a csõszkunyhó az uborkaföldön, mint az ostromlott város.

9. Ha a Seregek Ura nem hagyott volna meg némi maradékot, olyanok volnánk, mint Szodoma, és hasonlítanánk Gomorrához.

10. Halljátok az Úr szavát, Szodoma fejedelmei! Figyelj Isten parancsára, Gomorra népe!

11. "Minek nekem megannyi véres áldozatotok?" - mondja az Úr. "Jóllaktam már kosokból készült égõáldozataitokkal, és a hizlalt borjak hájával. A bikák és bakok vérében nem lelem kedvemet.

12. Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok?

13. Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek... Hogy tûrjem tovább együtt a vétket és ünnepeteiket?

14. Újholdjaitokat és zarándoklataitokat egész szívembõl gyûlölöm, terhemre lettek. Már belefáradtam, hogy elviseljem õket.

15. Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér.

16. Mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elõl, ne tegyetek többé rosszat!

17. Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet.

18. Aztán gyertek, s szálljatok velem perbe!" - mondja az Úr. "Ha olyanok volnának is bûneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú.

19. Ha készséggel engedelmeskedtek, majd a föld legjavából esztek.

20. De ha tovább is lázongtok ellenem, kard pusztít el benneteket." Igen, az Úr szája mondja ezt.

21. Hogyan is lett cédává a hûséges város? Sion egykor csupa igazság volt, igazságosság lakott benne, de most gyilkosok lakják.

22. Ezüstöd salakká változott, borod olyan lett, mint a víz.

23. Fejedelmeid lázadókká lettek, tolvajok társaivá. Mindnyájan csak a hasznot lesik, és megvesztegetõ ajándékra vadásznak. Nem szolgáltatnak igazságot az árvának, s az özvegyek ügyével mit sem törõdnek.

24. Ezért mondja az Úr, a Seregek Ura, Izrael Erõse: "Igen, elégtételt szerzek ellenségeimtõl, és bosszút állok ellenfeleimen.

25. Lám, ellened fordítom kezemet, hogy kiolvasszam belõled a salakot, és eltávolítsam az ólmot.

26. És ismét olyan bírákat adok, mint hajdanában, olyan tanácsadókat, mint a letûnt idõkben. Akkor majd újra az Igazság városának hívnak, hûséges városnak."

27. Sionnak megváltást hoz a jog, megtértjeinek meg az igazságosság.

28. A lázadók és a bûnösök elvesznek, és akik elhagyták az Urat, elpusztulnak.

29. Igen, megszégyenültök majd a tölgyek miatt, amelyek örömötökre szolgáltak. Pirultok majd a kertek miatt, amelyekben kedvetek leltétek.

30. Mert olyanok lesztek, mint a lombját vesztett tölgy, és mint a kert, amelynek nincsen vize.

31. Az erõs is csak olyan lesz, mint a kóc, keze munkája meg, mint a szikra. Mindkettõ együtt lobban lángra, s nem lesz, aki tüzét eloltsa.





“O amor tudo esquece, tudo perdoa, sem reservas.” São Padre Pio de Pietrelcina