1. Gr. Psalm 39 (Heb. 40) εἰς τὸ τέλος τῷ Δαυιδ ψαλμός
2. ὑπομένων ὑπέμεινα τὸν κύριον καὶ προσέσχεν μοι καὶ εἰσήκουσεν τῆς δεήσεώς μου
3. καὶ ἀνήγαγέν με ἐκ λάκκου ταλαιπωρίας καὶ ἀπὸ πηλοῦ ἰλύος καὶ ἔστησεν ἐπὶ πέτραν τοὺς πόδας μου καὶ κατηύθυνεν τὰ διαβήματά μου
4. καὶ ἐνέβαλεν εἰς τὸ στόμα μου ᾆσμα καινόν ὕμνον τῷ θεῷ ἡμῶν ὄψονται πολλοὶ καὶ φοβηθήσονται καὶ ἐλπιοῦσιν ἐπὶ κύριον
5. μακάριος ἀνήρ οὗ ἐστιν τὸ ὄνομα κυρίου ἐλπὶς αὐτοῦ καὶ οὐκ ἐνέβλεψεν εἰς ματαιότητας καὶ μανίας ψευδεῖς
6. πολλὰ ἐποίησας σύ κύριε ὁ θεός μου τὰ θαυμάσιά σου καὶ τοῖς διαλογισμοῖς σου οὐκ ἔστιν τίς ὁμοιωθήσεταί σοι ἀπήγγειλα καὶ ἐλάλησα ἐπληθύνθησαν ὑπὲρ ἀριθμόν
7. θυσίαν καὶ προσφορὰν οὐκ ἠθέλησας ὠτία δὲ κατηρτίσω μοι ὁλοκαύτωμα καὶ περὶ ἁμαρτίας οὐκ ᾔτησας
8. τότε εἶπον ἰδοὺ ἥκω ἐν κεφαλίδι βιβλίου γέγραπται περὶ ἐμοῦ
9. τοῦ ποιῆσαι τὸ θέλημά σου ὁ θεός μου ἐβουλήθην καὶ τὸν νόμον σου ἐν μέσῳ τῆς κοιλίας μου
10. εὐηγγελισάμην δικαιοσύνην ἐν ἐκκλησίᾳ μεγάλῃ ἰδοὺ τὰ χείλη μου οὐ μὴ κωλύσω κύριε σὺ ἔγνως
11. τὴν δικαιοσύνην σου οὐκ ἔκρυψα ἐν τῇ καρδίᾳ μου τὴν ἀλήθειάν σου καὶ τὸ σωτήριόν σου εἶπα οὐκ ἔκρυψα τὸ ἔλεός σου καὶ τὴν ἀλήθειάν σου ἀπὸ συναγωγῆς πολλῆς
12. σὺ δέ κύριε μὴ μακρύνης τοὺς οἰκτιρμούς σου ἀπ’ ἐμοῦ τὸ ἔλεός σου καὶ ἡ ἀλήθειά σου διὰ παντὸς ἀντελάβοντό μου
13. ὅτι περιέσχον με κακά ὧν οὐκ ἔστιν ἀριθμός κατέλαβόν με αἱ ἀνομίαι μου καὶ οὐκ ἠδυνήθην τοῦ βλέπειν ἐπληθύνθησαν ὑπὲρ τὰς τρίχας τῆς κεφαλῆς μου καὶ ἡ καρδία μου ἐγκατέλιπέν με
14. εὐδόκησον κύριε τοῦ ῥύσασθαί με κύριε εἰς τὸ βοηθῆσαί μοι πρόσχες
15. καταισχυνθείησαν καὶ ἐντραπείησαν ἅμα οἱ ζητοῦντες τὴν ψυχήν μου τοῦ ἐξᾶραι αὐτήν ἀποστραφείησαν εἰς τὰ ὀπίσω καὶ ἐντραπείησαν οἱ θέλοντές μοι κακά
16. κομισάσθωσαν παραχρῆμα αἰσχύνην αὐτῶν οἱ λέγοντές μοι εὖγε εὖγε
17. ἀγαλλιάσαιντο καὶ εὐφρανθείησαν ἐπὶ σοὶ πάντες οἱ ζητοῦντές σε κύριε καὶ εἰπάτωσαν διὰ παντός μεγαλυνθήτω ὁ κύριος οἱ ἀγαπῶντες τὸ σωτήριόν σου
18. ἐγὼ δὲ πτωχός εἰμι καὶ πένης κύριος φροντιεῖ μου βοηθός μου καὶ ὑπερασπιστής μου σὺ εἶ ὁ θεός μου μὴ χρονίσῃς
Lábjegyzetek:
39:1-3 - A zsoltáríró szavai használatán elmélkedik, kiemelve a nyelv fegyelmezésének fontosságát. Ez az óvatosság a beszédben a bölcsesség gyakorlata, amely megelőzheti a konfliktust és a bántást (lásd még Jakab 3:2-6 és Példabeszédek 21:23).
39:4-5 - A zsoltáros imája bölcsességért és az élet rövidségének megértéséhez az emberi gyarlóság elismerése. A halandóság tudatának el kell vezetnie bennünket az értelmes élethez (lásd még Zsoltárok 90:12 és Prédikátor 12:1).
39:6-7 - Hangsúlyozzák az emberi hiúság és az Istenben való reménység közötti kontrasztot. A zsoltáríró felismeri, hogy a gazdagság és az eredmények nem hoznak valódi biztonságot, de az Istenbe vetett bizalom alapvető az életben (lásd még Zsolt 62:10 és 1Timótheus 6:17).
39:11-12 - Isten fegyelmezését a lelki növekedés eszközének tekintik. A zsoltáríró felismeri, hogy Isten korrekciói a javunkat szolgálják, és segítenek visszatérni Hozzá (lásd még Zsidók 12:5-6 és Zsolt 94:12).
39:13 - A védelem iránti kérés és a könyörgés, hogy ne hagyjuk el magunkat, feltárja Isten iránti mélységes szükségét a nyomorúság idején. Isten jelenléte alapvető fontosságú hitünk útján (lásd még Zsoltárok 27:9 és Róma 8:38-39).
Kapcsolódó versek Salmos, 39:
A 39. zsoltár az emberi élet törékenységére gondol. Hogyan lehet értelmet találni a létezés rövidségében? Dávidnak ez a meditatív zsoltárja az élet mulandóságán és a földi gondok hiúságán elmélkedik. A szöveg olyan témákkal foglalkozik, mint a nyelvszabályozás, az emberi jelentéktelenség Isten előtt és az örökkévaló céllal való élet szükségessége. A 39. zsoltár mély elmélkedésre hív a halandóságról. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják e filozófiai zsoltár elmélkedéseit.
Jakab 4:14: "Még azt sem tudod, mi lesz veled holnap! mi az életed? Olyan vagy, mint a köd, amely egy darabig megjelenik, majd eloszlik." - Az élet rövidségéről szóló elmélkedés a Zsoltárok 39:4–5-höz kapcsolódik.
1Péter 2:11: "Szeretteim, ragaszkodom ahhoz, hogy mint idegenek és zarándokok a világban, tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak." - A Zsoltárok 39:12-ben visszhangzik a gondolat, hogy zarándokként legyünk ezen a földön.
Prédikátor 6:2: "Isten gazdagságot, vagyont és becsületet ad az embernek, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt, amire szeme vágyik; de Isten nem engedi, hogy élvezze ezeket a dolgokat, és egy idegen is élvezi őket. Ez abszurd, szörnyű gonoszság." - Ez a vers az élet hiúságáról szóló elmélkedést tükrözi a Zsoltárok 39:6-ban.
Zsidók 11:13: "Ezek mind hitből éltek, és meghaltak anélkül, hogy megkapták volna, amit ígértek; Látták őket messziről és köszöntötték őket messziről, felismerve, hogy idegenek és zarándokok a földön." - Csakúgy, mint a Zsoltárok 39:12, ez a vers arról beszél, hogy idegenek vagyunk a földön.
Jób 7:17-18: "Mi az ember, hogy felmagasztalod, hogy törődsz vele, hogy minden reggel megvizsgálod és minden pillanatban próbára teszed?" - Ez a Jób-részlet a Zsoltárok 39:11-ben az ember természetére vonatkozó elmélkedéseket visszhangozza.
FAQ:
Mit tanít a 39. zsoltár az élet rövidségéről?
A 39. zsoltár az emberi élet törékenységére és rövidségére emlékeztet bennünket, és arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk végességünkön, és bölcsességet keressünk a céltudatos élethez. (Zsoltárok 39:4-5)
Hogyan tanít meg minket a 39. zsoltár az isteni bölcsesség keresésére?
A 39. zsoltár arra tanít, hogy imádkozzunk bölcsességért, hogy megértsük életünk értelmét és cselekedeteinket Isten előtt. (Zsoltárok 39:6-7)
Mit jelent az, hogy „kiáltásomat tedd eléd, Uram”?
Ez azt jelenti, hogy megadjuk Istennek minden aggodalmunkat és aggodalmunkat, bízva abban, hogy meghallgatja imáinkat, és megadja a helyes választ. (Zsoltárok 39:12)
Hogyan fejezi ki a 39. zsoltár Dávid gyötrelmét?
Dávid kifejezi gyötrelmét és az emberi szenvedés megértésének nehézségeit, de Istenhez fordul megkönnyebbülésért és megértésért. (Zsoltárok 39:10-11)
Milyen leckét tanít a 39. zsoltár a szenvedésről és az Istenbe vetett bizalomról?
A 39. zsoltár azt tanítja, hogy a nehézségek és a szenvedés ellenére bíznunk kell Istenben, és kérjük az Ő segítségét, hogy megbirkózzunk megpróbáltatásainkkal. (Zsoltárok 39:12-13)
