1. Gr. Psalm 144 (Heb. 145) αἴνεσις τῷ Δαυιδ ὑψώσω σε ὁ θεός μου ὁ βασιλεύς μου καὶ εὐλογήσω τὸ ὄνομά σου εἰς τὸν αἰῶνα καὶ εἰς τὸν αἰῶνα τοῦ αἰῶνος
2. καθ’ ἑκάστην ἡμέραν εὐλογήσω σε καὶ αἰνέσω τὸ ὄνομά σου εἰς τὸν αἰῶνα καὶ εἰς τὸν αἰῶνα τοῦ αἰῶνος
3. μέγας κύριος καὶ αἰνετὸς σφόδρα καὶ τῆς μεγαλωσύνης αὐτοῦ οὐκ ἔστιν πέρας
4. γενεὰ καὶ γενεὰ ἐπαινέσει τὰ ἔργα σου καὶ τὴν δύναμίν σου ἀπαγγελοῦσιν
5. τὴν μεγαλοπρέπειαν τῆς δόξης τῆς ἁγιωσύνης σου λαλήσουσιν καὶ τὰ θαυμάσιά σου διηγήσονται
6. καὶ τὴν δύναμιν τῶν φοβερῶν σου ἐροῦσιν καὶ τὴν μεγαλωσύνην σου διηγήσονται
7. μνήμην τοῦ πλήθους τῆς χρηστότητός σου ἐξερεύξονται καὶ τῇ δικαιοσύνῃ σου ἀγαλλιάσονται
8. οἰκτίρμων καὶ ἐλεήμων ὁ κύριος μακρόθυμος καὶ πολυέλεος
9. χρηστὸς κύριος τοῖς σύμπασιν καὶ οἱ οἰκτιρμοὶ αὐτοῦ ἐπὶ πάντα τὰ ἔργα αὐτοῦ
10. ἐξομολογησάσθωσάν σοι κύριε πάντα τὰ ἔργα σου καὶ οἱ ὅσιοί σου εὐλογησάτωσάν σε
11. δόξαν τῆς βασιλείας σου ἐροῦσιν καὶ τὴν δυναστείαν σου λαλήσουσιν
12. τοῦ γνωρίσαι τοῖς υἱοῖς τῶν ἀνθρώπων τὴν δυναστείαν σου καὶ τὴν δόξαν τῆς μεγαλοπρεπείας τῆς βασιλείας σου
13. ἡ βασιλεία σου βασιλεία πάντων τῶν αἰώνων καὶ ἡ δεσποτεία σου ἐν πάσῃ γενεᾷ καὶ γενεᾷ (13a) πιστὸς κύριος ἐν τοῖς λόγοις αὐτοῦ καὶ ὅσιος ἐν πᾶσι τοῖς ἔργοις αὐτοῦ
14. ὑποστηρίζει κύριος πάντας τοὺς καταπίπτοντας καὶ ἀνορθοῖ πάντας τοὺς κατερραγμένους
15. οἱ ὀφθαλμοὶ πάντων εἰς σὲ ἐλπίζουσιν καὶ σὺ δίδως τὴν τροφὴν αὐτῶν ἐν εὐκαιρίᾳ
16. ἀνοίγεις σὺ τὴν χεῖρά σου καὶ ἐμπιπλᾷς πᾶν ζῷον εὐδοκίας
17. δίκαιος κύριος ἐν πάσαις ταῖς ὁδοῖς αὐτοῦ καὶ ὅσιος ἐν πᾶσιν τοῖς ἔργοις αὐτοῦ
18. ἐγγὺς κύριος πᾶσιν τοῖς ἐπικαλουμένοις αὐτόν πᾶσι τοῖς ἐπικαλουμένοις αὐτὸν ἐν ἀληθείᾳ
19. θέλημα τῶν φοβουμένων αὐτὸν ποιήσει καὶ τῆς δεήσεως αὐτῶν ἐπακούσεται καὶ σώσει αὐτούς
20. φυλάσσει κύριος πάντας τοὺς ἀγαπῶντας αὐτὸν καὶ πάντας τοὺς ἁμαρτωλοὺς ἐξολεθρεύσει
21. αἴνεσιν κυρίου λαλήσει τὸ στόμα μου καὶ εὐλογείτω πᾶσα σὰρξ τὸ ὄνομα τὸ ἅγιον αὐτοῦ εἰς τὸν αἰῶνα καὶ εἰς τὸν αἰῶνα τοῦ αἰῶνος
Lábjegyzetek:
144:1-2 - A zsoltáríró Istent dicséri, mint menedékét, erejét és szabadítóját. Felismeri, hogy az erő a csatához és a győzelemhez Istentől származik, aki a biztonság és a védelem forrása (lásd még Zsoltárok 18:1-2 és 2Sámuel 22:2-3).
144:3-4 - A zsoltáríró az emberi gyarlóságról elmélkedik, az emberi életet egy lehelethez hasonlítja. Ez hangsúlyozza az élet mulandóságát, és annak szükségességét, hogy bízzunk Isten örökkévalóságában (lásd még Zsoltárok 39:4-5 és Jakab 4:14).
144:5-6 - A zsoltáríró Isten hathatós közbelépését kéri, és arra kéri, hogy hajoljon le, és cselekedjen erőteljesen, hogy legyőzze az ellenséget. Ez kiemeli Isten szuverén hatalmát, hogy beavatkozzon a történelembe és népe életébe (lásd még Zsoltárok 18:9-14 és Ésaiás 64:1).
144:9-10 - A zsoltáros megígéri, hogy új éneket énekel Istennek, elismerve, hogy ő ad győzelmet a királyoknak és megszabadítja népét. A folyamatos dicséret megfelelő válasz az isteni szabadításra (lásd még Zsoltárok 33:3 és Zsolt 98:1).
144:12-15 - A zsoltáríró az Istent követő nemzet áldásait írja le: virágzó fiakat és leányokat, bőséges termést és biztonságot. Ez azt tükrözi, hogy a béke és a jólét az Istenhez való hűség és az Ő áldása eredménye (lásd még 5Móz 28:3-6 és Zsolt 128:1-4).
Kapcsolódó versek Salmos, 144:
A 144. zsoltár Istent mint nagy harcost és jótevőt magasztalja. Hogyan egyensúlyoz Dávid a hála és a könyörgés között? Ez a királyi himnusz ötvözi az isteni védelem dicséretét az ellenség elleni beavatkozásra és az emberek áldásával. A zsoltár olyan témákat tár fel, mint Isten szuverenitása, az emberi mulandóság és a nemzeti jólét mint isteni ajándék. A 144. zsoltár betekintést nyújt egy istenfélő vezető és nemzete kapcsolatába. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek kibővítik a vezetés és az áldás témáit, amelyeket ebben az inspiráló zsoltárban bemutatunk.
2Sámuel 22:35: "Harcra edzi kezeimet; a karjaim egy bronz masnit tudnak hajlítani." - Ez a vers visszhangozza a Zsoltárok 144:1-et, ahol Dávid felismeri, hogy Isten kiképezi őt a harcra.
Jakab 4:14: "Még azt sem tudod, mi lesz veled holnap! mi az életed? Olyan vagy, mint a köd, amely egy darabig megjelenik, majd eloszlik." - Ez a rész tükrözi a Zsoltárok 144:4 érzését az emberi élet rövidségéről.
Jelenések 5:9: "És új éneket énekeltek: 'Méltó vagy, hogy megkapd a könyvet és felnyisd pecsétjét, mert megöltek, és véreddel szereztél embereket Istennek minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből.'" - Ez az új énekről szóló vers a 144:9-hez kapcsolódik, ahol Dávid megígéri, hogy új éneket énekel Istennek.
1Timóteus 6:15-16: "...Isten, az áldott és egyedüli Uralkodó, a királyok Királya és az urak Ura, aki egyedül halhatatlan és megközelíthetetlen világosságban lakik, akit senki sem látott és nem láthat. Neki legyen becsület és hatalom mindörökké. Ámen." - Ez a doxológia Isten szuverenitásának dicséretének és elismerésének szellemét tükrözi, amely a 144. zsoltárban látható.
5Mózes 33:29: "Milyen boldog vagy, Izrael! Ki olyan, mint te? Az Úr által megmentett nép. Ő a te pajzsod és védelmeződ, dicsőséges kardod. Ellenségeid kúszva jönnek előtted, te pedig a hátukra lépsz." - Ez a vers a 144. zsoltár végén említett áldásokat és isteni védelmet visszhangozza.
FAQ:
Mit kérdez Dávid Istentől a 144. zsoltárban?
Dávid arra kéri Istent, hogy védje meg őt ellenségeitől, és adjon neki győzelmet, elismerve Isten nagyságát és hatalmát. (Zsoltárok 144:1-11)
Mit ért Dávid azon, hogy Istent „sziklának” nevezi?
Dávid „sziklának” nevezi Istent, hogy kifejezze biztonságát és stabilitását, amelyet csaták és viszontagságok idején kínál. (Zsoltárok 144:1)
Hogyan írja le Dávid ellenségeit a 144. zsoltárban?
Dávid álnoknak és kegyetlennek írja le ellenségeit, és arra kéri Istent, hogy győzze le őket és védje meg. (Zsoltárok 144:11-12)
Mit tanulhatunk a háláról a 144. zsoltárból?
A 144. zsoltár arra tanít bennünket, hogy köszönetet mondjunk Istennek oltalmáért és áldásaiért, különösen, ha nehézségekkel nézünk szembe. (Zsoltárok 144:9-10)
Mit jelent a 144. zsoltárban az „élet mint lehelet”?
Dávid felismeri az emberi élet rövidségét, egy lehelethez hasonlítja, és azt, hogy mindenkor Istenben kell bízni. (Zsoltárok 144:4)
