Zsoltárok könyve, 60
1. (A karvezetõnek a "Liliom a bizonyíték" szerint - miktam Dávidtól; okulásul írta,
2. amikor kivonult a két folyó arámjai és Coba arámjai ellen; amikor Joáb visszatért és a Só-völgyben megverte az edomitákat, tizenkétezer embert.)
3. Eltaszítottál minket, Istenem, áttörted sorainkat, megharagudtál ránk, de most térj vissza hozzánk!
4. Megremegtetted az országot és megszaggattad. Gyógyítsd meg sebeit, mert összeomlik.
5. Nehéz sorsot adtál ennek a népnek, bódító bort adtál innunk.
6. Akik félnek téged, azoknak jelt adtál, hogy megmeneküljenek az íj elõl.
7. Igen, hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz. Segíts jobboddal és hallgass meg minket!
8. Isten egykor így szólt szentélyében: "Örömmel osztom szét Szichemet és fölmérem Szukkot völgyét,
9. az enyém Gileád, az enyém Manassze, s Efraim a fejem sisakja, Júda pedig a kormánypálcám.
10. Moáb azonban mosdótálam, sarumat ráteszem Edomra. Kiálts hát gyõzelmet, Filisztea!
11. Ki vezet el az erõs városhoz, ki kísér el Edomba?
12. Nemde eltaszítottál bennünket Istenem, hogy nem vonulsz ki többé seregünkkel?
13. Nyújts segítséget az ellenség ellen, mivel az emberi segítség ingatag!
14. Istennel majd bátran küzdünk, s õ letiporja ellenségünket.
