1. pasaV taV entolaV aV egw entellomai umin shmeron fulaxesqe poiein ina zhte kai poluplasiasqhte kai eiselqhte kai klhronomhshte thn ghn hn kurioV o qeoV umwn wmosen toiV patrasin umwn
2. kai mnhsqhsh pasan thn odon hn hgagen se kurioV o qeoV sou en th erhmw opwV an kakwsh se kai ekpeirash se kai diagnwsqh ta en th kardia sou ei fulaxh taV entolaV autou h ou
3. kai ekakwsen se kai elimagconhsen se kai eywmisen se to manna o ouk eidhsan oi patereV sou ina anaggeilh soi oti ouk ep' artw monw zhsetai o anqrwpoV all' epi panti rhmati tw ekporeuomenw dia stomatoV qeou zhsetai o anqrwpoV
4. ta imatia sou ou katetribh apo sou oi podeV sou ouk etulwqhsan idou tessarakonta eth
5. kai gnwsh th kardia sou oti wV ei tiV paideusai anqrwpoV ton uion autou outwV kurioV o qeoV sou paideusei se
6. kai fulaxh taV entolaV kuriou tou qeou sou poreuesqai en taiV odoiV autou kai fobeisqai auton
7. o gar kurioV o qeoV sou eisagei se eiV ghn agaqhn kai pollhn ou ceimarroi udatwn kai phgai abusswn ekporeuomenai dia twn pediwn kai dia twn orewn
8. gh purou kai kriqhV ampeloi sukai roai gh elaiaV elaiou kai melitoV
9. gh ef' hV ou meta ptwceiaV fagh ton arton sou kai ouk endehqhsh ouden ep' authV gh hV oi liqoi sidhroV kai ek twn orewn authV metalleuseiV calkon
10. kai fagh kai emplhsqhsh kai euloghseiV kurion ton qeon sou epi thV ghV thV agaqhV hV edwken soi
11. prosece seautw mh epilaqh kuriou tou qeou sou tou mh fulaxai taV entolaV autou kai ta krimata kai ta dikaiwmata autou osa egw entellomai soi shmeron
12. mh fagwn kai emplhsqeiV kai oikiaV kalaV oikodomhsaV kai katoikhsaV en autaiV
13. kai twn bown sou kai twn probatwn sou plhqunqentwn soi arguriou kai crusiou plhqunqentoV soi kai pantwn oswn soi estai plhqunqentwn soi
14. uywqhV th kardia kai epilaqh kuriou tou qeou sou tou exagagontoV se ek ghV aiguptou ex oikou douleiaV
15. tou agagontoV se dia thV erhmou thV megalhV kai thV foberaV ekeinhV ou ofiV daknwn kai skorpioV kai diya ou ouk hn udwr tou exagagontoV soi ek petraV akrotomou phghn udatoV
16. tou ywmisantoV se to manna en th erhmw o ouk eidhsan oi patereV sou ina kakwsh se kai ekpeirash se kai eu se poihsh ep' escatwn twn hmerwn sou
17. mh eiphV en th kardia sou h iscuV mou kai to kratoV thV ceiroV mou epoihsen moi thn dunamin thn megalhn tauthn
18. kai mnhsqhsh kuriou tou qeou sou oti autoV soi didwsin iscun tou poihsai dunamin kai ina sthsh thn diaqhkhn autou hn wmosen kurioV toiV patrasin sou wV shmeron
19. kai estai ean lhqh epilaqh kuriou tou qeou sou kai poreuqhV opisw qewn eterwn kai latreushV autoiV kai proskunhshV autoiV diamarturomai umin shmeron ton te ouranon kai thn ghn oti apwleia apoleisqe
20. kaqa kai ta loipa eqnh osa kurioV apolluei pro proswpou umwn outwV apoleisqe anq' wn ouk hkousate thV fwnhV kuriou tou qeou umwn
Lábjegyzetek:
8:2-3 - Isten átvezette Izraelt a pusztán, hogy próbára tegye őket, és megtanítsa rájuk támaszkodni. A központi tanulság az, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem minden szóval, amely Isten szájából származik (lásd még Máté 4:4 és Lukács 4:4).
8:5-6 - Isten úgy fegyelmezi népét, mint egy apa gyermekeit, kinyilatkoztatva gondoskodását és atyai szeretetét. Az Isten parancsolatainak való engedelmesség válasz a szeretetteljes fegyelemre (lásd még Zsidók 12:5-6 és Példabeszédek 3:11-12).
8:7-9 - Isten megígéri, hogy Izraelt gazdag és termékeny földre vezeti, kiemelve hűségét ígéreteinek beteljesítésében. Az ígéret földje Isten gondoskodásának és gondoskodásának képe (lásd még 5Móz 11:10-12 és Zsolt 105:42-44).
8:10-11 - Mózes figyelmezteti az embereket, hogy emlékezzenek Istenre, és hálát adjanak neki, miután beléptek az Ígéret földjére, és boldogulnak. A hálátlanság és Istenről való feledékenység lelki veszélyek (lásd még 5Móz 6:12 és Zsolt 103:1-2).
8:17-18 - Az embereket figyelmeztetik, hogy ne bízzanak saját erejükben és képességeikben, hanem ismerjék fel, hogy Isten az, aki hatalmat ad a vagyon megszerzésére. Hangsúlyozzák az Istentől való függést az élet minden területén (lásd még 1Korinthus 4:7 és Jakab 1:17).
Kapcsolódó versek Deuteronômio, 8:
Az 5Mózes 8. fejezete a vadon tanulságaira reflektál. Hogyan alakítják a megpróbáltatások Isten népének hitét? Ez a jelentős szöveg felidézi az isteni gondoskodást a sivatagban eltöltött 40 év során, óva int a büszkeségtől és az önbizalomtól, és hálára buzdít. A fejezet kiemeli Isten szeretetteljes fegyelmezését, a manna csodálatos ellátását és az alázat nélküli boldogulás veszélyeit. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek ennek az elmélkedő fejezetnek a mélyreható témáihoz kapcsolódnak.
Máté 4:4: "Jézus így válaszolt: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden szóval, amely Isten szájából származik." - Jézus Sátán kísértésére válaszolva közvetlenül idézi az 5Móz 8:3-at.
1Korinthus 10:9: "Nem szabad próbára tenni az Urat, ahogy néhányan tették, és kígyók ölték meg őket." - Pál utal az 5Móz 8:2-ben található figyelmeztetésre, hogy ne tegyük próbára Istent.
Zsidók 12:11: "Jelenleg úgy tűnik, hogy egyetlen fegyelem sem örömre ad okot, inkább szomorúságra. Később azonban megteremti az igazságosság és a béke gyümölcsét azok számára, akiket ez képezett." - Ez a rész az 5Móz 8:5 témáját tükrözi az isteni fegyelemről.
1Timóteus 6:17: "Parancsold meg azoknak, akik ebben a világban gazdagok, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a gazdagság bizonytalanságába helyezzék reményüket, hanem Istenben, aki mindennel gazdagon ellát bennünket, hogy megelégedjünk." - Pál megismétli az 5Móz 8:17-18 figyelmeztetését, hogy ne felejtsük el Istent a jólétben.
Jelenések 3:17: "Azt mondod: gazdag vagyok, gazdagságra tettem szert, és nincs szükségem semmire. Nem ismeri fel azonban, hogy nyomorult, együttérzésre érdemes, szegény, vak és meztelen." - Ez a rész az 5Móz 8:11-14-ben található figyelmeztetést tükrözi, hogy ne felejtsük el Istent a jólétben.
FAQ:
Mennyire fontos emlékezni a sivatagban töltött időre?
A pusztában eltöltött időkre való emlékezés arra tanítja Izraelt, hogy bízzon Istenben, és ne felejtse el, hogy Ő volt az, aki fenntartotta és elvezette őket az Ígéret Földjére. (5Mózes 8:2)
Mit akart Isten megtanítani az embereknek azzal, hogy megengedte az éhínséget a sivatagban?
Isten meg akarta tanítani, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem minden szóval, amely Isten szájából származik. (5Mózes 8:3)
Mi a veszélye annak, hogy a jólétben elfelejtjük Istent?
Fennáll a veszély, hogy az emberek arrogánssá válnak, azt gondolva, hogy jólétük saját erejükből fakad, elfelejtve, hogy Isten áldotta meg őket. (5Mózes 8:17-18)
Hogyan viselkedjenek az emberek, amikor megkapják az Ígéret Földjét?
Az embereknek emlékezniük kellett Istenre, követniük kellett parancsolatait, és nem szabad elfelejteni, hogy Ő adta nekik a földet és annak áldásait. (5Mózes 8:10-11)
Miért fontos felismerni, hogy Isten minden áldás forrása?
Ha Istent ismerjük el minden áldás forrásának, az segít az embereknek megőrizni az alázatosságot és a hálát. (5Mózes 8:18)
