Példabeszédek könyve, 27
1. Ne dicsekedjél a holnapi napoddal, hisz mit szül a nap, nem tudod elõre.
2. Más dicsérjen, ne a saját szád, idegen valaki, ne a magad ajka!
3. Nagy a kõ súlya és nehéz a homok, de mind a kettõnél súlyosabb a bosszúság, amit egy bolond okoz.
4. Szörnyû a dühöngés, féktelen a harag, de ki állhat meg a féltékenység elõtt?
5. A nyilvános korholás többet ér, mint az a szeretet, amelyet eltitkolnak.
6. Jó szívvel adja a verést, aki szeret, ám az ellenség csókja veszedelmes.
7. A legjobb mézet is lábbal tapossa a jóllakott, az éhes édesnek érzi a keserût is.
8. Mint a kismadár, amely elrepült fészkérõl, olyan a menekült távol otthonától.
9. (Amint) az olaj és tömjénfüst öröm a szívnek, a gyengéd barátság vigasz a léleknek.
10. A magad és az apád barátját ne hagyd el, s ne menj a testvéred házába, ha baj ér. A közeli szomszéd jobb, mint a távoli testvér.
11. Légy bölcs, fiam, és szerezz örömet szívemnek, akkor gyalázómnak meg tudok felelni.
12. Amikor az okos bajt lát, elrejtõzik, a balgák továbbmennek, aztán kárát vallják.
13. Vedd el a ruháját! Másért kezeskedett, idegenért - végy tõle zálogot!
14. Aki mást nagy hangon áld már kora reggel, attól úgy veszik, mintha megátkozná.
15. A házsártos asszony olyan, mint a lyukas tetõ, amely alól elfutsz, ha esik az esõ.
16. Aki õrzi, az bizony szelet õriz, és a jobb kezével síkos olajba nyúl.
17. Az egyik vas a másiktól kapja élét, a mások társasága tisztítja az embert.
18. Aki fügefát õriz, eszik gyümölcsébõl, tisztesség éri azt, aki vigyáz urára.
19. Az egyik arc nem azonos a másikkal, éppen így különbözõ az emberek szíve is.
20. Alvilág és enyészet nem lakik jól soha, ugyanígy nem lakik jól az ember szeme sem.
21. Ezüstöt olvasztótégelyben olvasztanak, arany olvasztására a kemence szolgál; meg kell vizsgálni a hízelgõk beszédét is.
22. Hogyha a bolondot mozsárban megtörnéd, akkor sem hagyná el a balgasága.
23. Vigyázz rá, hogy milyen juhaid külseje, és fordíts gondot a nyájaidra!
24. Mert nem marad meg a vagyon örökre, s nem száll a tartalék apáról fiúra.
25. Ha már lekaszálták a füvet, a sarjú kihajtott, s hazahozták a hegyekbõl a szénát,
26. akkor tarts bárányokat, hogy legyen ruhád. Bakokat is tarts, hogy földet vásárolhass,
27. s legyen sok kecsketejed élelmedül, meg a szolgálóid eltartására.
