Példabeszédek könyve, 14
1. A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével.
2. Aki egyenesen jár az útján, az féli az Urat, de aki görbe utakon jár, az megveti.
3. A balgák szájából kevélység sarjadzik, hanem a bölcset megõrzi az ajka.
4. Akinek nincsen ökre, annak tiszta a jászola, de nagy jövedelmet csak erõs ökör hoz.
5. A becsületes tanú nem vall hamisságot, a hamis tanú csupa hazugságot lehel.
6. Az arcátlan hiába keres, nem lel bölcsességet, az okosnak könnyû a belátás.
7. Hagyd ott a balga embert, nála nem találsz értelmes ajakra.
8. Megfontolni útját az okos bölcsessége, a bolondnak csalás a balgasága.
9. A bolondokat kigúnyolja az Isten, de az igazakban kedvét találja.
10. Belsõ bánatunkat csak a magunk szíve érti, belsõ örömünkbe nem szólhat idegen.
11. A gonoszok házát kiirtják, de az igazak sátra fennmarad.
12. Néha helyesnek lát az ember egy utat, de végül mégis a halálba visz.
13. Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége.
14. A háborodott szívût kielégíti útja is, de a jó embert csak az, amit tesz.
15. Az együgyû minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére.
16. A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gõgös.
17. Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel.
18. Az együgyûnek balgaság a szerzett vagyona, az okosak fejét tudás koronázza.
19. A jók elõtt meghajolnak a rosszak, az igazak kapuja elõtt a gonoszak.
20. A szegényt gyûlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jóbarátja.
21. Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen.
22. Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hûség a jóra törekvõké!
23. Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szûkölködést von maga után.
24. A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja.
25. Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló.
26. Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál.
27. Az Úr félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére.
28. A király dicsõsége a nép sokasága, megbukik a király, ha nincsen népe.
29. Annak, aki türelmes, nagy az okossága, balgasággal van tele, aki türelmetlen.
30. A nyugodt kedély élteti a testet, a szenvedély olyan, mint a csontszú.
31. Aki elnyomja a szegényt, Teremtõjét bántja, de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli.
32. A gonosz belebukik saját gonoszságába, az igaznak menedéke az ártatlansága.
33. Az okos ember szívében bölcsesség lakik, a balgák bensejében azt nem is ismerik.
34. A népet emeli az igazságosság, hanem a bûn a népek gyalázata.
35. Az okos szolga kedves a királynak, ügyessége folytán nem éri megvetés.
