Jelenések könyve, 5
1. A trónon ülõ jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset láttam, amely hét pecséttel volt lepecsételve.
2. Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki nagy hangon kérdezte: "Ki méltó rá, hogy kibontsa a tekercset, feltörje pecsétjeit?"
3. De senki sem tudta, sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt kibontani és elolvasni a tekercset.
4. Erre sírva fakadtam, hogy senki sem volt méltó a tekercset kinyitni és elolvasni.
5. Ekkor a vének közül az egyik így szólt hozzám: "Ne sírj! Íme, gyõzött az oroszlán Júda törzsébõl, Dávid sarja. Õ majd kinyitja a könyvet, feltöri hét pecsétjét."
6. Most azt láttam, hogy a trón és a négy élõlény és a huszonnégy vén között ott áll a Bárány, mintha leölték volna. Hét szarva volt és hét szeme - ezek az Isten hét szelleme, akiknek küldetésük az egész földre szól.
7. A (Bárány) odament, és átvette a trónon ülõ jobbjából a könyvet.
8. Amikor átvette a könyvet, a négy élõlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány elõtt. Hárfája volt mindegyiknek és tömjénnel tele aranycsészéje - ezek a szentek imádságai.
9. Új éneket énekeltek: "Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet és feltörd pecsétjeit, mert megöltek, és véreddel megváltottad (az embereket) Istennek, minden nyelvbõl, népbõl és nemzetbõl,
10. Istenünk országává és papjaivá tetted õket, és uralkodni fognak a földön."
11. És láttam meg hallottam sok angyalt, az élõlények és a vének hangját, akik a trón körül voltak, számuk tízezerszer tízezer, és ezerszer ezer volt,
12. és nagy szóval mondták: "Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erõ, a tisztelet, a dicsõség és az áldás."
13. Majd hallottam, hogy minden teremtmény a mennyben, a földön, a föld alatt és a tengerben levõkkel együtt ezt mondta: "A trónon ülõnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsõség és hatalom örökkön-örökké!"
14. A négy élõlény így felelt: "Amen", a vének pedig leborultak és imádták.
