Mosaico decorativo

1. Kiállok õrhelyemre, felállok a sáncra, és figyelek, hogy lássam, mit mond nekem, és mit válaszol a panaszomra.

2. Az Úr meg is szólalt és ezt mondta: "Írd le a látomást, vésd fel táblára, hogy könnyen olvasható legyen.

3. Mert ez a látomás a maga idejében beteljesedik s nem hiúsul meg; ha késik, csak várj, biztosan bekövetkezik, tévedhetetlenül.

4. Akinek nem igaz a lelke, az elbukik, de az igaz élni fog hûségéért."

5. Bizony, a gazdagság hûtelen! Eszét veszti, és többé nem nyugszik, kitátja torkát, mint az alvilág, telhetetlen, mint a halál, összeharácsol minden népet, összegyûjt magának minden nemzetet.

6. Vajon nem mondanak-e majd róla mindnyájan példázatokat? Nem költenek-e róla magvas mondásokat? Azt mondják majd: Jaj annak, aki a máséból gyûjtöget, - ugyan meddig? -, aki zálogok terhével terheli magát.

7. Nem kelnek-e föl hirtelen hitelezõid, nem ébrednek-e föl végrehajtóid? A zsákmányuk leszel!

8. Mivel sok népet kifosztottál, a megmaradt népek téged fosztanak ki; amiért embervért ontottál, kifosztottad a földet, a várost és minden lakóját.

9. Jaj annak, aki családja javára becstelenül harácsol; aki magasra rakja fészkét, hogy kikerülje a balsorsot!

10. Házad szégyene mellett döntöttél, amikor eltiportál számos nemzetet; saját magad ellen vétkeztél.

11. Mert a falban még a kõ is kiáltozik, s a fagerenda válaszol neki.

12. Jaj annak, aki vérrel épít várost, és vétekbõl vet a városnak alapot!

13. Hát nem a Seregek Urának akarata az, hogy a népek a tûznek dolgoznak, s hiábavalóságokért fáradnak a nemzetek?

14. Mert az Úr dicsõségének ismerete betölti majd a földet, miként a víz a tengert.

15. Jaj annak, aki leitatja társát, vegyíti a mérget, míg le nem részegíti, hogy láthassa a meztelenségét.

16. Gyalázattal teltél el, nem dicsõséggel! Igyál csak te is, és mutasd meg, hogy körül sem vagy metélve! Rajtad a sor, hogy megidd az Úr jobbjából a kelyhet. Dicsõséged elborítja majd a szégyened.

17. Mert elborít a gonoszság, amit a Libanonon végbevittél; rémült állatokat gyilkoltál, embervért ontottál, pusztítottad a földet, a várost és mind, aki benne lakik.

18. Mire jó a bálvány, alkotója miért faragta? Az ércbe öntött kép, a hazudó jós? Alkotója mégis bízott benne, amikor e szótlan bálványt kifaragta.

19. Jaj annak, aki így szólt a fatönkhöz: "Ébredj!". A néma kõhöz: "Kelj fel álmodból!" [Ez a szózat]. Nézd, ki van rakva ezüsttel, arannyal, de éltetõ lélek nincsen benne!

20. Az Úr szent templomában lakik: némulj el színe elõtt, egész földkerekség!


Die Bibel in einem Jahr lesen

Werde Teil unserer Community und lese die gesamte Bibel in 365 Tagen. Ein strukturierter und inspirierender Weg, deinen Glauben und deine Bibelkenntnis zu vertiefen.