Gefunden 35 Ergebnisse für: elvitte
Isten színe elõtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte. (Teremtés könyve 5, 24)
Az így válaszolt: "Öcséd csellel jött és elvitte áldásodat." (Teremtés könyve 27, 35)
Erre így szólt: "Joggal nevezték Jákobnak. Már kétszer becsapott. Elvette elsõszülöttségi jogomat és most az áldást is elvitte tõlem." Majd megkérdezte: "Számomra nem tartogattál áldást, atyám?" (Teremtés könyve 27, 36)
Elvitte magával minden állatát és minden vagyonát, amit szerzett, saját állatállományát, amire Paddan-Aramban szert tett, és visszatért atyjához, Izsákhoz, Kánaán földjére. (Teremtés könyve 31, 18)
A fáraó leánya azt mondta neki: "Vidd magaddal a kicsit és neveld fel nekem, s megfizetek érte." Az asszony elvitte a gyermeket és szoptatta. (Kivonulás könyve 2, 9)
Sámson éjfélig aludt, éjfélkor fölkelt, fogta a város kapujának szárnyait, a két ajtófélfát a pántokkal együtt kirántotta, vállára vette és elvitte a Hebronra nézõ hegy tetejére és ott letette. (Bírák könyve 16, 3)
Ehhez az anyja mindig csinált egy kis köntöst, és esztendõrõl esztendõre elvitte neki, amikor a férjével fölment az áldozatot bemutatni. (Sámuel I. könyve 2, 19)
Dávid elment portyázni az embereivel, és megölt kétszáz filiszteust. Elõbõrüket elvitte Dávid, és egytõl egyig leszámolta a királynak, hogy a vejévé lehessen. Erre Saul hozzáadta a lányát, Michalt feleségül. (Sámuel I. könyve 18, 27)
Abner azonban, Nernek a fia, Saul seregének a vezére fogta Isbaalt, Saul fiát, és elvitte Machanajimba, (Sámuel II. könyve 2, 8)
Dávid elvitte onnan Saul csontjait és fiának, Jonatánnak a csontjait, s a kivégzettek csontjai mellé tették õket, (Sámuel II. könyve 21, 13)
Elvitte a kincseket az Úr templomából, s ugyanígy a királyi palota kincseit is elvitte, s egyáltalán, mindent elvitt. Az aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon veretett. (Királyok I. könyve 14, 26)
ezenkívül az összes tekintélyes embert elvitte fogolynak Babilon királya Bábelbe, szám szerint hétezret, meg a kovácsokat és a lakatosokat, szám szerint ezret, s az összes magabíró, fegyverforgatásra alkalmas férfit is. (Királyok II. könyve 24, 16)
