Gefunden 153 Ergebnisse für: a nemzet apja

• Amikor Sára ezt meghallotta, nagyon elkeseredett, sírva fakadt, s bement az apja szobájába, hogy felakassza magát. De aztán meggondolta a dolgot: "Szégyent hozzak apámra? Azt mondják majd neki: Mennyire szeretted azt az egy szem lányodat, s keserûségében az is felakasztotta magát! Nem szomorítom meg apámat, nem viszem sírba. Nem akasztom fel magam, inkább majd az Urat kérem, hogy vegye el az életemet, s ne kelljen több csúfolódást hallanom." (Tóbiás könyve 3, 10)

• Tóbiás elment, és megmondta az apjának, hogy talált valakit testvérei, Izrael fiai közül. Az apja azt mondta: "Vezesd elém, hadd tudakozódjam a családja meg a törzse felõl. Meg kell nézni, fiam, hogy megbízható-e." (Tóbiás könyve 5, 9)

• Sárán kívül se fia, se lánya. Te vagy a legközelebbi rokona, így hát elsõsorban téged illet (a lány), s apja vagyonára is igényt tarthatsz. A lány nyíltszívû, bátor és bájos teremtés, és az apja nagyon szereti. (Tóbiás könyve 6, 12)

• Aztán mielõtt egyesülnétek, elõbb mindketten imádkozzatok. Kérjétek az ég Urát, hogy ajándékozzon meg benneteket kegyelmével és oltalmával. Ne félj, hiszen öröktõl fogva neked szánták, neked kell ma megmentened. Veled tart majd, s biztosan tudom, hogy lesznek tõle gyermekeid, akik olyanok lesznek majd neked, mint a testvérek. Ne tétovázz!" Ahogy Tóbiás meghallotta Ráfael beszédét és megtudta, hogy Sára a nõvére, apja családjának a rokona, annyira megszerette, hogy szívét semmi sem tudta elfordítani tõle. (Tóbiás könyve 6, 18)

• Ekkor apja a nyakába borult. (Tóbiás könyve 11, 13)

• Amikor anyja is meghalt, Tóbiás az apja mellé temette el. Aztán feleségével és gyermekeivel Médiába költözött. Ekbatanában lakott Ráguelnél, az apósánál. (Tóbiás könyve 14, 12)

• Õ azonban lerombolta szentélyeiket és kivágta szent ligeteiket. Azt a parancsot kapta ugyanis, hogy a föld minden istenét semmisítse meg, s minden nemzet csak Nebukadnezárnak szolgáljon: minden nyelv és faj úgy könyörögjön hozzá, mint istenhez. (Judit könyve 3, 8)

• Vajon van-e az esõnek apja, és a harmatcseppet ki hozhatja létre? (Jób könyve 38, 28)

• Magasztaljanak a népek, Istenünk, minden nemzet dicsõítsen téged! (Zsoltárok könyve 67, 4)

• Amikor Demetriusz király látta, hogy birodalmában nyugalom van, és többé senki nem szegül neki ellen az idegen zsoldosok kivételével, akiket a pogányok lakta szigeteken toborzott, hazabocsátotta csapatait. Ez elégedetlenséget váltott ki a csapatokból, amelyek már apja idejében is szolgáltak. (Makkabeusok I. könyve 11, 38)

• Unszolta, bízza kezére, hogy majd apja helyett átvehesse az uralmat. Egyszersmind tájékoztatta mindenrõl, amit Demetriusz elrendelt, s az elégedetlenségrõl is, ami úrrá lett a csapatain. Sokáig nála maradt. (Makkabeusok I. könyve 11, 40)

• Megszüntette a királyi elõjogokat, amelyeket a zsidók Eupolemosz apja, János által szereztek. (Ez az Eupolemosz vezette [késõbb] a követséget, hogy a rómaiakkal barátságot és szövetséget kössenek.) Így megszüntette a törvényes rendet, és új, törvényellenes szokásokat vezetett be. (Makkabeusok II. könyve 4, 11)