Gefunden 640 Ergebnisse für: Júda története

  • Abban az idõben Józsue elment, és kiirtotta az anakitákat a hegyvidékrõl, Hebronból, Debirbõl, Anabból, Júda egész hegyvidékérõl és Izrael egész hegyvidékérõl: betöltötte rajtuk és városaikon az átkot. (Józsue könyve 11, 21)

  • Amikor Júda fiai Gilgalban Józsue elé járultak, Káleb, a kenizita Jefunne fia így szólt hozzá: "Tudod, mit mondott rólam és rólad Mózes, az Úr szolgája Kádes-Barneában. (Józsue könyve 14, 6)

  • Az a rész, amely Júda fiai törzsének jutott, nemzetségeik szerint, Edom határa mentén terült el, Cin pusztájától Kádesig, délnyugatra. (Józsue könyve 15, 1)

  • A nyugati határt a Nagy-tenger alkotta. Ezek körös-körül a határai annak a földnek, amely Júda nemzetségeinek jutott osztályrészül. (Józsue könyve 15, 12)

  • Jefunne fia, Káleb, Júda fiai között kapott örökrészt az Úr Józsuénak adott parancsa szerint. Ez neki adta Kirjat-Arbát, az anakiták fõvárosát, azaz Hebront. (Józsue könyve 15, 13)

  • Ez lett Júda fiainak örökrésze, nemzetségeik szerint. (Józsue könyve 15, 20)

  • Júda fiai törzsének városai Edom határánál, a Negeben: Kabceel, Éder, Jagur, (Józsue könyve 15, 21)

  • Júda fiai azonban nem tudták a Jeruzsálemben lakó jebuzitákat kiûzni; így a jebuziták Jeruzsálemben élnek, Júda fiai mellett mind a mai napig. (Józsue könyve 15, 63)

  • Osszák fel a földet hét egyenlõ részre: Júda maradjon a földjén délen, a József házából valók meg maradjanak a földjükön északon. (Józsue könyve 18, 5)

  • A sorsvetés Benjamin fiainak törzsére esett, nemzetségeik szerint úgy adódott, hogy földjük a Júda fiaié és a József fiaié között terült el. (Józsue könyve 18, 11)

  • A határ itt megtörik, és a nyugati oldalon délre fordul annál a hegynél, amely délen Bet-Horonnal szemközt emelkedik, hogy Kirjat-Baalnál, vagyis Júda fiainak egyik városánál, Kirjat-Jearimnál érjen véget. Ez volt a nyugati oldal. (Józsue könyve 18, 14)

  • A második sorsvetés Simeonra esett, Simeon fiainak törzsére, nemzetségeik szerint az õ örökrészük Júda fiai örökrészében terült el. (Józsue könyve 19, 1)


“A divina bondade não só não rejeita as almas arrependidas, como também vai em busca das almas teimosas”. São Padre Pio de Pietrelcina