Gefunden 2903 Ergebnisse für: Isten és Ember
Az örök világosság kisugárzása, és az Isten mûködésének tiszta tükre és jóságának képmása. (Bölcsesség könyve 7, 26)
Bár csak egy, mindent megtehet, s jóllehet magában marad, megújítja a mindenséget. Nemzedékrõl nemzedékre betér a szent lelkekbe, így formálja meg Isten barátait és a prófétákat. (Bölcsesség könyve 7, 27)
Isten csak azt szereti, aki a bölcsességgel él, (Bölcsesség könyve 7, 28)
mert be van avatva Isten tudásába, és a tetteit õ választja meg. (Bölcsesség könyve 8, 4)
És ha valaki az igazságosságot kedveli, akkor amit õ elér, az erény: mértékletességre, okosságra, igazságosságra és erõsségre tanít. Ezeknél nincs hasznosabb az életben az ember számára. (Bölcsesség könyve 8, 7)
De mivel beláttam, hogy nem juthatok másként birtokába, csak ha Isten megadja - már az is okosság volt tudni, hogy kinek az adománya -, azért az Úrhoz fordultam, imádkoztam hozzá és szívem mélyébõl mondtam: (Bölcsesség könyve 8, 21)
Hiszen szolgád vagyok, szolgálód fia, gyönge és rövid életû ember, és édeskeveset értek a joghoz és törvényhez. (Bölcsesség könyve 9, 5)
Melyik ember képes fölismerni Isten akaratát, és ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr? (Bölcsesség könyve 9, 13)
Ez (a bölcsesség) óvta, akit az Isten elsõként formált, a földkerekség atyját, amikor még õ volt az egyetlen teremtmény, s ez vezette ki bukásából; (Bölcsesség könyve 10, 1)
Amikor egymással egyetértésben gonoszságot követtek el a népek, s emiatt összezavarodtak, ez (a bölcsesség) fölismerte az igazságot és megõrizte feddhetetlennek Isten elõtt, és megoltalmazta fia iránti elfogultsága ellenére is. (Bölcsesség könyve 10, 5)
Vezette az igazat egyenes utakon, amikor bátyja haragja elõl menekült; megmutatta neki Isten országát és szent dolgokkal ismertette meg, nehéz munkájában jóléthez segítette, és fáradozásait bõséggel jutalmazta. (Bölcsesség könyve 10, 10)
Behatolt az Isten szolgájának lelkébe, és csodákkal és jelekkel lépett föl félelmetes királyokkal szemben. (Bölcsesség könyve 10, 16)
