Gefunden 25068 Ergebnisse für: És
hallgasd meg az égbõl, lakóhelyedrõl. Tedd meg mind, amiért hozzád kiált az idegen, hogy a föld minden népe megismerje nevedet, és úgy tiszteljen téged, mint néped, Izrael; s tudja meg, hogy tõled kapta nevét e templom, amelyet építettem. (Krónikák II. könyve 6, 33)
Ha néped hadba vonul ellenségei ellen az úton, amelyen te küldöd õket, és ha imádkozik hozzád e választott város és e templom felé fordulva, amelyet nevednek építettem, (Krónikák II. könyve 6, 34)
hallgasd meg az égbõl imádságukat és esdeklésüket és szolgáltass nekik igazságot. (Krónikák II. könyve 6, 35)
Mivel vétkezni fognak ellened, mert hisz nincs ember, aki ne vétkeznék, fölgerjed ellenük haragod, és ellenség kezére adod õket, azok pedig fogságba hurcolják õket, távoli vagy közeli földre. (Krónikák II. könyve 6, 36)
De ha szívbõl megtérnek azon a földön, ahova fogságba hurcolják õket, bûnbánatot tartanak, könyörögnek hozzád fogságuk helyén és megvallják: "Vétkeztünk, istentelenséget és gonoszságot mûveltünk", (Krónikák II. könyve 6, 37)
ha egész szívükbõl és egész lelkükbõl hozzád térnek fogságuk földjén, amelyre majd elhurcolják õket; s ha imádkoznak hazájuk felé fordulva, amelyet atyáiknak adtál, e város irányába, amelyet kiválasztottál, és e templom irányába, amelyet nevednek építettem, akkor (Krónikák II. könyve 6, 38)
hallgasd meg az égbõl, lakóhelyedrõl könyörgésüket és esdeklésüket. Szolgáltass nekik igazságot, és bocsáss meg népednek, még ha vétkezett is ellened. (Krónikák II. könyve 6, 39)
Kérlek, ó Istenem, szemed legyen nyitva és füled figyeljen oda az imádságra, amelyet e helyen mondanak! (Krónikák II. könyve 6, 40)
Most pedig Uram, Isten, térj nyugvóhelyedre, te és hatalmad ládája! Papjaid, Uram, Isten, öltsék magukra üdvösségedet, és szentjeid örüljenek jótéteményeidnek! (Krónikák II. könyve 6, 41)
Amikor Salamon befejezte az imádságát, tûz szállt le az égbõl, és megemésztette az égõ- és véresáldozatokat. Ekkor az Úr dicsõsége betöltötte a templomot. (Krónikák II. könyve 7, 1)
Izrael fiai mindnyájan látták, amint a tûz és az Úr dicsõsége leszállt a templomra. Ekkor arccal a földre, a kövezett padozatra borultak, és hódolattal magasztalták az Urat: "Mert jó, mert irgalma örökkévaló!" (Krónikák II. könyve 7, 3)
Azután a király és a nép vágóáldozatot mutatott be az Úrnak. (Krónikák II. könyve 7, 4)
