Gefunden 25068 Ergebnisse für: És
és elérte északon a Bet-Hogla gerincét. A határ végpontja a Sós-tenger öble volt, északon, a Jordán déli végénél. Ez volt a déli határ. (Józsue könyve 18, 19)
A keleti határt a Jordán alkotta. Ez lett Benjamin fiainak örökrésze, határokkal körülvéve, nemzetségeik szerint. (Józsue könyve 18, 20)
Cela-ha-Elef, Jeruzsálem, Gibea és Kirjat: 14 város helységeikkel együtt. Ez lett Benjamin fiainak örökrésze, nemzetségeik szerint. (Józsue könyve 18, 28)
A második sorsvetés Simeonra esett, Simeon fiainak törzsére, nemzetségeik szerint az õ örökrészük Júda fiai örökrészében terült el. (Józsue könyve 19, 1)
Bet-Lebaot és Saruchen:13 város helységeikkel együtt. (Józsue könyve 19, 6)
En-Rimmon, Eter és Asan: 4 város helységeikkel együtt. (Józsue könyve 19, 7)
Ehhez hozzátartozott az összes helység e városok környékén egészen Baalat-Beerig, a negebi Ramatig. Ez lett Simeon fiai törzsének örökrésze, nemzetségeik szerint. (Józsue könyve 19, 8)
Simeon fiainak örökrészét Júda fiainak részébõl vették ki, mivel Júda fiainak része túl nagy volt számukra így Simeon fiai Júda fiai örökrészének középsõ részén kapták meg örökrészüket. (Józsue könyve 19, 9)
A harmadik sorsvetés Zebulun fiaira esett, nemzetségeik szerint. Az õ örökrészük területe Szadudig terjedt. (Józsue könyve 19, 10)
Határuk fölment nyugaton Maraaláig, érintette Dabbesetet, aztán a Jokneámmal szemközti patakot. (Józsue könyve 19, 11)
A másik oldalon a határ Szadudtól kelet felé húzódott, ahol a nap fölkel, egészen Kiszlot-Tabor határáig, aztán Daberatnak fordult, s fölment Jafiáig. (Józsue könyve 19, 12)
Onnan továbbra is keletnek tartott, ahol a nap fölkel, Gat-Hefer és Itta-Kacin felé, majd Rimmon irányában folytatódott és lekanyarodott Neának. (Józsue könyve 19, 13)